Nem gondoltuk volna, de a járványhelyzetnek van pozitív hatása is: félretesznek a magyarok


Legújabb kutatásunkból jól látszik, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta a hazai háztartások fele szerint romlott pénzügyi helyzetük. Mégis minden második magyar kitart hosszú távú megtakarítási tervei mellett, ugyanis a járványhelyzet sokakat ráébresztett arra, hogy öngondoskodás nélkül sérülékenyek vagyunk.

A 2020-as koronavírus-járvány okozta globális válság a magyar háztartásokat is felkészületlenül érte. Azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik maximum 1-2 havi vésztartalékkal rendelkeznek. Biztosítónk 2020 novemberében 18-65 év közti internetezők közt végzett kutatása szerint a megkérdezett emberek közel kétharmadára igaz, ami egy elég magas arány. A járványhelyzet azonban sok olyan háztartás életébe is bizonytalanságot hozott, amelyek hónapról hónapra félre tudnak tenni. Ez a korábban nem tapasztalt kiszámíthatatlanság nem csak a nagyobb beruházások tervezését tudja jelentősen megnehezíteni, de napi szintű költségekét is. A jó hír, hogy az emberek ragaszkodnak meglévő megtakarításaikhoz, sőt, egyre többekben ébred fel a hosszú távú anyagi biztonság iránti igény.

A nehézségek ellenére ragaszkodunk megtakarításainkhoz

Válsághelyzetben a saját vagy egy közeli családtag munkájának elveszítése számos háztartásban komoly anyagi kockázatot jelent. Az elmúlt hónapokban számos olyan esetről lehetett olvasni, ahol valaki egyik napról a másikra fizetetlen szabadságra kényszerült vagy egyenesen elbocsátották. A veszítették el biztos megélhetésüket a legnagyobb arányban, de számos szektorban hallhattunk leépítésekről. Kutatásunk rámutat arra, hogy mindezek ellenére az emberek ragaszkodnak megtakarításaikhoz: a válaszadók mindössze kilenc százaléka tervez azokhoz hozzányúlni (módosítani vagy felmondani).

A nehézségek ellenére a magyarok kitartanak megtakarításaik mellettA nehézségek ellenére a magyarok kitartanak megtakarításaik mellett

Hasonlóan alacsony azok aránya, akik az elmúlt időszakban hosszú távú megtakarítást mondtak fel. Ők elsősorban azért döntöttek így, mert szükségük volt a pénzre kiadásaikhoz, vagy a továbbiakban könnyebben hozzáférhető formában (pl. bankbetét) szeretnék tartani megtakarításaikat. Ezt a lépést többek között a fő bevételi forrás kiesése, a megemelkedő egészségügyi kiadások, a bajba jutott családtagok megsegítése és az általános bizonytalanságtól való félelem magyarázhatja.

Meglepő, de sokan most még többet tudnak félretenni

A korlátozó intézkedések és a kijárási korlátozás miatt több szolgáltatáshoz is korlátozottan férhetünk hozzá, vagy egyszerűen csak kevésbé van rájuk igényünk ebben az új helyzetben. Ilyenek például a szórakozási lehetőségek (színház, mozi, koncert), utazás, szállás, vendéglátás. Többeknél ez további forrásokat szabadíthat fel. Számukra ez egy megfelelő időpont lehet arra, hogy elgondolkodjanak életük későbbi szakaszán, és hosszú távú megtakarításba kezdjenek.

Milyen kilátásaink vannak a járványhelyzet kapcsán?

Kutatásunk rámutat, hogy egyre többen gondolják azt, hogy a koronavírus nem csak egy rövid momentum az életünkben. Hétről hétre tudunk meg újabb információkat a COVID-19 betegségről, illetve már több országban is előállítottak védőoltást. Ennek ellenére a vírust még mindig nem ismerjük annyira, hogy meg tudjuk jósolni, mennyi ideig és milyen formában marad a mindennapi életünk része. Az eddigi tapasztalatok alapján többször is meg lehet vele fertőződni, ráadásul még évekbe telhet, amíg megtalálják a megfelelő, hosszabb távú immunitást biztosító oltóanyagot. Az is elképzelhető, hogy sokáig hatással lesz mindennapi életünkre, és rendszeres oltásokra lesz szükség.

Az esetleges további járványok bizonytalanságot hoznak életünkbeAz esetleges további járványok bizonytalanságot hoznak életünkbe

A rosszabb hír viszont az, hogy szakértők szerint a következő évtizedekben akár további világjárványok várhatnak ránk, ha az emberiség nem tesz meg mindent a megelőzésük érdekében. Ha a 2020-as év eseményei visszatérővé vagy rendszeressé válnának, az komolyan megterhelné a gazdaságot és bizonytalanságban tartaná az emberek megélhetését.

Egyre többen gondoskodnak jövőjükről

Kutatásunk eredményei között további érdekességeket is találunk. A járványhelyzet egyre többekben - elsősorban a 40 év felettiekben - tudatosítja vagy erősíti meg, hogy a biztosításkötés segít felkészülni a járvány hosszabb távú hatásaira. Az elmúlt időszakban a válaszadók 8 százaléka kötött új befektetési vagy megtakarítási szerződést, a közeljövőben pedig 11 százalékuk tervez életbiztosítást, 4 százalékuk nyugdíjbiztosítást kötni. Emellett sokan inkább kivárnak, és anyagi helyzetüktől függően hozzák meg a döntést pénzügyi kérdésekben. Tehát ha a második hullám lecsengésével ismét többen állhatnak munkába, az a magyarok öngondoskodási terveire is jó hatással lehet.

Miért érdemes hosszú távú megtakarításban gondolkodni?

Egy korábbi OECD-felmérés rávilágít arra, hogy a magyarok pénzügyi ismeretei átlagon aluliak. Az előrelátás és megfontoltság kevésbé jellemző ránk, pedig a pénzügyi tudatosság elengedhetetlen ahhoz, hogy kedvező megtakarítási döntéseket hozzunk. Például minél korábban kezdünk el gondolkodni időskorunk finanszírozásán, annál könnyebben fogunk találni kisebb rendszeres befektetést igénylő megoldásokat. Fiatalon hajlamosak vagyunk arra, hogy szüleink támogatását vagy első munkahelyünkön szerzett fizetésünket impulzív vásárlásokra fordítsuk. Ez egyébként érthető is. Az, hogy mi döntjük el, hogyan gazdálkodunk saját forrásainkkal, erős szabadságérzetet ad, illetve segíti az önmegvalósítást.

Már fiatalon érdemes nyugdíjbiztosítást kötniMár fiatalon érdemes nyugdíjbiztosítást kötni

Eközben viszont épp a 20-as és a 30-as éveinkben a legkifizetődőbb elkezdeni a nyugdíjasévek tervezését. Ha már ekkor elkezdünk utánajárni annak, hogy milyen nyugdíjcélú megtakarítások passzolnak hozzánk és kívánt életmódunkhoz a leginkább, sokkal tudatosabban fogjuk tudni megtervezni életünk későbbi szakaszát. Hogy még pontosabban fogalmazzunk: minél hamarabb indítunk el egy nyugdíjbiztosítást, annál kevesebbet kell havonta félretennünk a nyugodt időskorunkért.

Bár azt gondolhatjuk, hogy nyugdíjas éveinkre sokkal kisebb kiadásokkal kell számolnunk, vannak olyan fix költségek, amelyeket később sem tudunk mellőzni. Élelmiszerekre, tartós háztartási cikkekre, szolgáltatásokra, közüzemi díjakra, üzemanyagra megközelítőleg mindkét korcsoport ugyanannyit költ, azonban például a gyógyszerkiadások időskorban megnőnek. De ugyanúgy említhetjük a felszabaduló sok szabadidőt, ami új hobbiknak és akár még több utazásnak, aktív életmódnak ad lehetőséget, emellett a gyerekek és unokák finanszírozásáról sem szabad megfeledkezni.

A megtakarításaink segítenek, hogy időskorunkban is nyugodt és tartalmas életet élhessünkA megtakarításaink segítenek, hogy időskorunkban is nyugodt és tartalmas életet élhessünk

A fenti általános kiadások mellett a rövid távú tervezést a 2020-ban megtapasztalt bizonytalanság és a jövő járványainak veszélye is megnehezítheti. De említhetjük a globális felmelegedés okozta időjárási ingadozásokat is, amelyek szintén kiszámíthatatlanná tehetik a jövőbeli kiadásokat, azt, hogy vajon hosszú távon elegendő lesz-e a nyugdíjjal és a kisebb félretett összegekkel számolnunk.

Jól látszik, hogy az átlagfizetésünknél alacsonyabbnak ígérkező nyugdíjat érdemes kipótolni még akkor, amikor aktív keresők vagyunk. Erre kínálnak megoldást a könnyen elérhető nyugdíjbiztosítások és egyéb nyugdíj célú megtakarítások.

De mégis mennyibe kerül, hogy nyugodtabbak legyenek a nyugdíjas éveink?

Egy nyugdíjbiztosítás havi megtakarítási összege legfőképpen három tényezőtől függ:

  1. Hogy milyen életkorban kötjük meg a biztosítást - tehát hogy még mennyi év van hátra az öregségi nyugdíjkorhatárig.
  2. Hogy mennyi a biztosítás megkötésekor a havi nettó jövedelmünk - ez határozza meg, hogy várhatóan mekkora nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót fizetünk.
  3. Hogy mekkora havi bevételt szeretnénk elérni nyugdíjas éveinkre - ez határozza meg, hogy a megszokott (vagy akár jobb) életszínvonal eléréséhez mennyivel kell kiegészítenünk az öregségi állami nyugdíjunkat.

Nézzük meg, hogyan befolyásolják a fenti tényezők azt, hogy havonta mennyit érdemes félretennünk időskorunkra:

  • Minél fiatalabb korban kezdünk el félretenni, annál alacsonyabb havi szintű megtakarítással kell számolnunk.
  • Minél nagyobb a havi nettó jövedelmünk, annál magasabb lesz a várható nyugdíjunk, és annál kisebb hiányt kell pótolni a kívánt nyugdíj eléréséhez - szóval a havi fizetendő megtakarítás összege annál jobban csökken.
  • Minél nagyobb nyugdíjkori havi bevételt szeretnénk elérni, annál magasabb összeget kell havonta félretennünk. Ez az összeg természetesen a későbbiek folyamán változhat.

Az NN alábbi nyugdíjkalkulátorával nagyon könnyen, személyre szabottan bárki kiszámolhatja a kezdeti havi megtakarítás összeget, mindössze a fenti három adatot kell megadni hozzá. Ezek az összegek természetesen a későbbi szerződéskötés során választott díj alakulása szerint változhatnak.

Tehát a jelenlegi korunk és nettó fizetésünk alapján rendkívül könnyen meg tudjuk nézni, hogy mekkora havi összeget kell félretennünk, hogy nyugdíjas korunkra elérjük a kívánt havi összeget. De akár meg is fordíthatjuk a számolás módját: ha tudjuk, hogy mekkora összeget tudunk havonta félretenni hosszú távú öngondoskodási célból, megnézhetjük, hogy az így kipótolt összeggel együtt mekkora összeggel számolhatunk nyugdíjas korunkra.

 

Ha bármilyen kérdése merülne fel a hosszú távú megtakarítási terveivel kapcsolatban, kérjen visszahívást biztosítási tanácsadónktól, aki hamarosan felveszi önnel a kapcsolatot.


Ossza meg az ismerőseivel is
Kövessen minket a facebook-on is
NN

Cikkek nyugdíj témában

Olvassa el Magazinunk nyugdíj témájú cikkeit.

Így gondoskodhat saját nyugdíjáról

Aki gondoskodni akar a nyugodt időskorról, annak célszerű megoldás a nyugdíjbiztosítás. De hogyan válasszon? Tudja miben különbözik a hagyományos és a unit linked biztosítás? Segítünk az eligazodásban és a döntésben.

Részletek

Nyugdíjtippek a harmincas korosztálynak

Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy öngondoskodásra, nyugdíjcélú megtakarításokra van szükség ahhoz, hogy a jövő idősei fenn tudják tartani korábbi életszínvonalukat a nyugdíjba vonulást következő évtizedekben.

Részletek

Kevesebb pénzből költene ugyanannyit a magyar nyugdíjas

Téved, aki azt hiszi, hogy a nyugdíjasoknak sokkal kevesebbre van igényük, mint az aktív korúaknak, az átlagnyugdíj mégis 20 százalékkal elmarad a fizetésektől.

Részletek