Fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer

Aki nem gondoskodik saját nyugdíjalap építéséről, az saját időskori megélhetését veszélyezteti - ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt előrejelzésből, amely az európai országokban vizsgálta az eltartottak számának alakulását az elkövetkezendő években, évtizedekben.

Míg ma Magyarországon 100 emberből körülbelül 25-en vannak nyugállományban, addig 2020-ra már a lakosság közel egyharmada lesz, de legalábbis lenne jogosult időskori nyugdíjra. Egy évtizeddel később már 40 százalékra rúg majd az eltartottak aránya a lakosságon belül. Várhatóan a 2050-es évek végére jut el oda Magyarország, hogy a nyugellátásban részesülők száma kismértékben meghaladja az aktívak arányát. Az elöregedő társadalmak problémája kivétel nélkül minden európai országot érint. Sőt, akadnak országok, ahol 2080-ra már ritkaságszámba megy majd fiatalokat látni az utcán. A szomszédos Szlovákiában például kényelmes kétharmados többségben lesznek a nyugdíjas korúak az aktívakkal szemben, de Portugáliában is hasonló helyzet várható. 2080-ra egyedül Litvániában és Írországban marad 40 százalék alatt az idősek aránya, de az uniós országok felében ez a szám megközelíti, vagy meghaladja majd az 50 százalékot.

Az áprilisban benyújtott konvergenciajelentés részletesen foglalkozik a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdésével. A kabinet a foglalkoztatottság növelésével, valamint a munkaerő szempontjából passzív lakosság munkába állításában keresi a megoldást.

A jelenlegi szabályozás értelmében 2022-re fokozatosan 65 évre nő az öregségi nyugdíj korhatára, ez 1,6 százalékos aktivitási ráta-emelkedést jelent. A kormány még 2011-ben döntött arról, hogy a legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők idő előtt nyugdíjba mehetnek, amely azonban 0,9 százalékkal csökkenti az aktivitási rátát.

Ugyan a mindenkori kormányzat csak az aktívak számának mesterséges emelésével lesz képes megőrizni a költségvetési egyensúlyt, a nyugdíjkorhatár további jelentős közelítése a folyamatosan növekvő várható élettartamhoz nem reális. Ezért sokkal valószínűbb, hogy a nyugdíjalapban fekvő összeget egyszerűen kénytelenek lesznek a korábbinál jóval több jogosult között elosztani, amely jelentős nyugdíjcsökkenést hoz majd. Ez pedig csak azzal ellensúlyozható, ha saját magunk gondoskodunk időskori megélhetésünkről, és nem bízzuk az államra. Erre kínál megoldást minden nyugdíjcélú megtakarítás, amelyekre ráadásul 2014 januárjától adójóváírás vehető igénybe, akár évi 130 ezer forint értékben.  

Cikkek nyugdíj témában

Olvassa el Magazinunk nyugdíj témájú cikkeit.

Harminc év alatt azt sem tudjuk mi az a takarékoskodás

A felnőttkor kapujában az ember mindenre gondol, csak egy dologra nem: arra, hogy a kiszámíthatóbb jövőjéért félretegyen.

Részletek

350 ezer magyar él megváltozott munkaképességűként

Rokkantnyugdíj és leszázalékolás - habár közismert fogalmak, mára mindkettő a múlté: 5 évvel ezelőtt jelentős változások történtek a megváltozott munkaképességűek helyzetében.

Részletek

Négy inspiráló nyugdíjas

Miért iratkozik be valaki 71 évesen, ötven évvel első diplomája megszerzése után, az egyetemre? Hogyan lehet 83 évesen teljesen új, a korábbinál jóval izgalmasabb életet kezdeni, vagy 89 évesen maratonra készülni?

Részletek

Ossza meg az ismerőseivel is
Kövessen minket a facebook-on is
NN