Tartanak a nyugdíjas évektől az európaiak - Magazin
Magazin / Nyugdíj / Tartanak a nyugdíjas évektől az európaiak
Tartanak a nyugdíjas évektől az európaiak
Az Európai Unió tagállamaiban, beleértve Magyarországot is, de akár az Egyesült Államokban is egyre nehezebb fenntartani a nyugdíjrendszert. A kormányok az öregségi nyugdíjkorhatár növelésével próbálják enyhíteni a problémát, de a társadalom elöregedése olyannyira szembetűnő, hogy egyre nehezebb az instabil lábakon álló nyugdíjrendszernek kiszolgálnia a nyugdíjigényt. A megoldás az öngondoskodás minél korábbi elkezdése.
Egyre több helyen olvashatjuk, hogy félre kell tennünk nyugdíjas éveinkre, azonban friss felmérések alapján világszerte a globális munkaerő 65 százaléka (2,2 milliárd) mégsem teszi. A 26-35 év közöttiek 79 százaléka egyáltalán nem gondoskodik még a nyugdíjas éveiről. Magyarországon pedig a népesség 33 százaléka nem rendelkezik semmilyen megtakarítással.
Az Európai Unióban élőket időskorukkal kapcsolatban jellemzően négy tényező foglalkoztatja: egészségi állapotuk alakulása, nyugdíjmegtakarításaik várható összege, életszínvonaluk valószínűsíthető csökkenése és megtakarításaik értékvesztése.
Az Európai Unió és Amerika nyugdíjai
Míg Amerikában a nyugdíj előtt állók esetén a nyugdíjcélú megtakarítás mediánértéke 120 000 dollár. Bár ez elsőre soknak tűnhet, ha elosztjuk a várható 15 év nyugdíj időtartamával, ez havonta kevesebb mint 1000 dollár lesz. Ez a várható kiadásokhoz képest alacsony összeg, ráadásul elég nagy lehet a szórás is, mivel feltehetőleg vannak, akik nagyon magas nyugdíjat kapnak, és vannak, akik a létminimum alatti összegből gazdálkodnak, így még nehezebb megállapítani, hogy ezek a megtakarítások mennyire fedezik majd a várható kiadásokat.
Az Európai Unióban a nyugdíjak kifizetését tekintve az országos adatok nagyon megosztottak. Az Európai Unió 15 tagállamában átlagosan a GDP majdnem 13 százalékát fordítottak nyugdíj kifizetésére 2001. évi adatok szerint Magyarországon ez az arány mindössze 8,9% volt. A legmagasabb Olaszországban volt, ahol 14,7%, ha pedig az összes társadalmi juttatás arányát nézzük, akkor Svédország vezetett 31,3 százalékkal.
Egy 2018-ban készült felmérés megmutatta, hogy az itthon elérhető nyugdíj nem éri el a 400 eurot, amivel az Uniós államok listájának az utolsó harmadára sikerült csak felkerülnünk. Hiába igyekeznek az elszegényedésnek gátat szabni, sajnos az infláció mértékével történő emelés nem elégséges, így a nyugdíjasok kilátásai nem túl biztatóak.
Ahogy fentebb is már írtuk, 2018-ban a magyar nyugdíj az Európai Unió tagállamainak listájának az utolsó harmadában szerepelt nyugdíj összegek tekintetében. Ennek euróban kifejezett értéke havi 380 euró, az uniós átlag pedig 1200 euró. Luxemburgban kimagasló az átlagnyugdíj vásárlóereje, 2580 euró/hó, de az élmezőnyben végzett még Dánia (2040 euró/hó) valamint Írország (1880 euró/hó).
Magyarországi körkép
Ma Magyarországon az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, de eltérés származhat abból, hogy az érintett melyik évben született. A nyugdíjat az aktuális kormányzati bevételekből finanszírozzák, tehát az aktív korú és dolgozó emberek járulékaiból. Tehát, amikor a bérjegyzéken azt látjuk, hogy 10% nyugdíjjárulék vonódik le a bruttó fizetésünkből, akkor az a mostani nyugdíjasok nyugdíjának kifizetésére kerül.
Az egészségügynek hála egyre hosszabb ideig élünk. A KSH adatai szerint a 2001-és, 2019-között jelentős volt az emelkedés a várható élettartam tekintetében mind férfiak, mind a nők esetében.
Mit jelent mindez?
Magyarországon is folyamatosan csökken a születések száma. 1960-ban még 146 461 volt az élve születések száma, a halálozás pedig 101525 fő, azonban az 1980-as évektől ez megváltozott. Többen haltak meg, mint ahány gyermek született, és 2019-ben a 129 603 halálozás mellett a születések száma a 90 ezret sem érte el. Erre szokták azt mondani, hogy elöregedő társadalom, ami egyben azt is jelenti, hogy kevesebb munkavállalónak kell egyre több nyugdíjast eltartania.
Amennyiben csökken a befizetők száma, viszont nő az eltartottaké, nyugdíjrendszer megkezdi összeomlását. Ennek egyik elkerülési módja az öregségi nyugdíjkorhatár emelése. Ahogy minden más európai országban is, Magyarországon is az a tendencia, hogy fokozatosan növelik az öregségi nyugdíjkorhatárt. Dániában 2030-ra eléri a 68 évet, Németországban pedig idén még 65 év 10 hónap a korhatár, de ez a következő években tovább fog emelkedni 67 éves korig.
Magyarországon két tényező határozza meg a nyugdíj összegét: a munkában töltött idő, és az átlagfizetés. Ma elmondható, hogy az átlaga nyugdíj összege nagyjából az átlagfizetések fele, és ez az arány várhatóan tovább fog csökkenni.
Mennyi az annyi?
A KSH friss nyugdíjstatisztikái szerint az átlagnyugdíj 2020. januárjában 142 114 forint volt. A nyugdíjasok 18 százalékának 100000- 120000 Ft között van a nyugdíja. 200 000 Ft fölötti összeget mindössze a nyugdíjasok kb. 15 százaléka kap havonta.
Emellett az öregségi nyugdíj összegében jelentős eltérés van területi szempontból is. A budapesti átlag öregségi nyugdíj 161 000 forint, ami átlagosan 26 ezer forinttal magasabb, mint máshol az országban. A legalacsonyabb nyugdíjra a Bács-Kiskun megyében élők számíthatnak, ahol a fenti összegnél 41 000 forinttal kevesebb várható.
A nyugdíj összege nem túl kecsegtető. Ebből a várhatóan nem túl magas összegből vajon fenn lehet tartani a korábbi életszínvonalat? Azokra, akik nem készülnek fel előre a nyugdíjas korukra, várhatóan jelentős életszínvonalbeli romlás vár már a nyugdíjba vonulásukat követő első 5 évben. Mindezt úgy, hogy az állami nyugdíj mellett a megtakarításaikat is felélték már ebben az időszakban. Az időskori elszegényedés így valódi problémává válik, és egyre jobban szükséges a gyerekekre, unokákra támaszkodni anyagilag, vagy előrelátóan készülni erre az időszakra.
Mi a megoldás?
A megoldás az, ha mi magunk előre gondoskodunk nyugdíjas éveinkről, és kevésbé számítunk állami nyugdíjra. A Motiva garantált, rendszeres díjas nyugdíjbiztosítás esetén az alapbiztosításra befizetett díj 20%-ával megegyező adójóváírás vehető igénybe - legfeljebb évi 130.000 Ft az SZJA törvényben meghatározott feltételek mellett. Érdemes már a 30-as éveinktől elkezdeni a megtakarítás felépítését, hogy biztosan nyugodt, kiegyensúlyozott nyugdíjas éveink lehessenek, és boldogabban tölthessük az időt szeretteinkkel.
Olvasson tovább!
Betöltöttük a 30-at ? Nyugdíjtippek a harmincas korosztálynak
Ha még nem kezdtünk el nyugdíj megtakarítást, harmincas éveinkben már kötelező. De hogyan induljunk el?
Részletek50 évesen tudok még bármit is tenni egy magasabb nyugdíjért?
Ötven évesen már nincs sok időnk a nyugdíjig, de még bőven elég egy hosszú távú megtakarítás elindítására. Aki eddig még nem tett semmit, hogy kiegészítse a nyugdíját, annak érdemes szétnéznie a lehetőségek között. Cikkünk erre tökéletes kiindulópont lehet.
RészletekMikor kezdjek el foglalkozni a nyugdíjammal?
Mikor a legjobb elkezdeni foglalkozni a nyugdíjjal? Mikor van már túl késő hozzá? Lássuk, melyik életkorban milyen lehetőségeink vannak időskori anyagi biztonságunk megteremtésére!
Részletek