Van kiút az időcsapdából
A mában élünk, de a holnap miatt stresszelünk - ez a kettősség jellemző az emberek többségére. A megoldást a tervezés, a részcélok kijelölése és a hosszú távú gondolkodás jelenti.
Magyarországon az emberek több mint fele (53%) boldognak érzi magát az NN Biztosító kutatása1 szerint , ez azonban azt is jelenti, hogy közel minden második válaszadó nem, vagy nem igazán boldog. A felmérés ugyanakkor azt is megmutatta, hogy szoros kapcsolat van a boldogságérzet és aközött, hogy mennyire érezzük magunkat képesnek a problémáink kezelésére: minél boldogabbnak érzi magát valaki, annál könnyebben szembesül a kihívásokkal.
Ugyanígy a pénzügyekben: a kutatás alapján az anyagi biztonság a negyedik legfontosabb (!) faktor az időskori boldogság terén. A szakértők ehhez annyit tesznek hozzá, hogy a pénzügyi bizonytalanság tartós stresszt okoz, aminek a mindennapi közérzetünk mellett az egészségre is negatív hatása van.
De ha ez ennyire egyértelmű, miért nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt az időskori nyugalomért? A kérdésre a válasz a tudomány világából érkezik. Az ember evolúciós okokból könnyen beleesik egyfajta időcsapdába annak következtében, hogy gondolkodásunkban szembe kerülnek egymással az azonnali örömmel kecsegtető, illetve a hosszú távon előnyös döntések.
Ilyenkor az "azonnali kielégülést kereső", cselekvő énünk kerül szembe a tervező énünkkel, hiszen erre tanított az evolúció. Azokban az időkben - és most évmilliókról beszélünk -, amikor az emberi életre sokkal több veszély leselkedett, és az élettartam is jóval rövidebb volt, racionális megoldásnak tűnt az azonnali örömök választása. Hiszen ahhoz, hogy valami a jövőben jó legyen, azt a jövőt meg is kellett érni. Ám most, amikor a várható élettartam generációról generációra egyre hosszabb, az élettervezés is másféle szempontokat igényel.
A hosszú táv előnyben részesítése szerencsére elsajátítható. A szakértők először is a jövedelem több részre osztását javasolják, hogy a feltétlenül szükséges kiadásokon túl jusson egy-egy "zseb" a biztonsági tartaléknak, illetve a hosszú távú megtakarításoknak is; amihez akkor sem nyúlunk, ha hirtelen valaminek a megvásárlására támad kedvünk. A másik pedig a kisebb részcélok kijelölése - amire optimális eszköz a havi rendszeres megtakarítás -, mert gyakran biztosít sikerélményt, így önmagában is motivál. A motiváció amúgy is rendkívül fontos. Ezzel kapcsolatban azt ajánlják a pénzügyi szakemberek, hogy a megtakarításra ne jelenbeli lehetőség csökkenéseként, hanem a jövőbeni céljaink megvalósításának eszközeként gondoljunk, a pozitív célkitűzés ugyanis sokkal erősebben hat a gondolkodásunkra és a tetteinkre.
1A kutatást az NRC piackutató készítette az NN Biztosító megbízásából 2019 szeptemberében a 24-59 éves, magyar internetezők körében 1000 fős mintán. A megkérdezettek nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálják a célcsoportot.
