A nyári szünet alatt hatványozottan jelentkeznek a gyerekfelügyelettel kapcsolatos kérdések: bár a szülők több mint négyötöde szerint elsősorban a szülő feladata gyermekére vigyázni,  a vakáció alatt legtöbben munkarendjük és szabadságkeretük miatt kénytelenek mégis külső segítséget bevonni. Az NN Biztosító friss felmérése szerint a magyar szülők többsége 10-13 évesen hagyná otthon először felügyelet nélkül gyermekét, szabadidős programra pedig csak 14 éves kor felett engednék el őket egyedül.

Erősen megosztó téma a szülői kontroll ideális mértéke, kevés a kapaszkodóként használható sztenderd, főként, ha arról van szó, hogy mikor és hogyan hagyhatjuk otthon először gyermekünket egyedül - derül ki az NN Biztosító 3-14 éves gyermekek szülei körében végzett kutatásából. A dilemma különösen aktuális a nyári vakáció idején, amikor az óvodák három-öt hétre, az iskolák pedig idén tizenegy hétre zárják be kapuikat. Ez az időszak a legtöbb családtól logisztikai bravúrok sorozatát kívánja meg a szabadnapokkal, a mozgósítható rokonokkal és szomszédokkal való tervezés kapcsán. Azonban ennek tudatában is a megkérdezett szülők 83%-a gondolja saját feladatának, hogy vigyázzon gyermekére, és csak 17% szerint bízható rá a csemete családtagokra vagy bébiszitterre.

Az NN felmérése szerint a legtöbb szülő a 10-13 éves kort tartja megfelelőnek arra, hogy a gyermek már felügyelet nélkül maradjon otthon, esetleg elkezdjen kísérő nélkül közlekedni. Persze a kérdésre adott válasz számos egyéb körülménytől függ a válaszadók szerint: nem mindegy, hogy milyen környéken, falun vagy a fővárosban lakunk, mennyire érett a kiskamasz, könnyen feltalálja-e magát, örül-e vagy inkább fél, ha egyedül hagyjuk. A résztvevők 24%-a szerint csak 14 éves kor felett érik meg az idő a felügyelet nélküli otthonmaradásra, míg 17% már 10 évesnél fiatalabb csemetéjére is rábízná a lakást.

Az önálló szórakozás tekintetében is megoszlanak a vélemények: a szülők 43%-a nem engedné a gyermeket 14 éves születésnapja előtt semmilyen szabadidős programra kíséret nélkül, főként nem egy esti bulira, amire 79% mondana nemet. A 14 éves kor a külföldi táborozás esetén is vízválasztó: a válaszadók 45%-a ekkor látja elérkezettnek az időt egy országhatárokat is átszelő, önálló utazásra.

A nyári szünetben a logisztikai kérdések kicsúcsosodnak, de a digitális eszközök használatának kérdése is felmerülhet az otthon töltött napok vagy épp egy nyaralás során. Tízéves kor felett ugyanis már teljesen általános, hogy a gyerekek saját okoseszközzel rendelkeznek. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mennyire kell a szülőnek korlátoznia ezek használatát. Bár a válaszadók 60%-a szerint egy szülőnek folyamatosan ellenőriznie kell, kikkel találkozik csemetéje, a virtuális világban már kevésbé tartanak a rossz társaságtól. A szülők 52%-a követné a gyermek közösségimédia-aktivitását, sőt akár bele is olvasna a levelezéseibe, míg 48% inkább nem sértené meg a privát szféráját.

A nyári szünidőben mindezek mellett a szülőknek számolniuk kell azzal is, hogy a gyermekbalesetek fele-kétharmada ebben az időszakban történik, legyen a gyermek egyedül otthon, táborban vagy akár a nagyszülőknél. Az NN Biztosító Életkapu programjával nemcsak gyermekünk jövőjére, de ezekre a váratlan helyzetekre is felkészülhetünk. A konstrukció a rendszeres megtakarítási lehetőséget a gyermek biztosítási védelmével kombinálhatja. Az igényekhez igazodva a csomag fedezetet nyújthat a nyári élményekkel együtt járó kisebb balesetekre is, de egy esetleges kórházi kezelés, műtét vagy gyakori gyerekbetegségek esetén is kaphatunk anyagi segítséget. Az Életkapu program áprilisi bevezetése óta már több mint 2.000 családnak segít a gyermek jövőjének támogatásában, biztonságának megteremtésében.

A kutatást az NN Biztosító megbízásából az NRC készítette ez év februárjában online megkérdezéssel, 25-60 éves, 3-14 éves gyereket nevelő szülők mintáján. A felmérés reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió alapján.