Az X-generáció jelentős része szerint az 1980 és 1994 között születettek csak rövid távon gondolkodnak pénzügyeikről, nem takarékoskodnak és idősödő szüleik nem számíthatnak az ő anyagi támogatásukra - derül ki az NN Biztosító reprezentatív kutatásából. A felmérés adatai szerint azonban a már nyugdíjas szülőkkel rendelkező Y-osok fele támogatja nyugdíjas szüleit, egyötödük pedig már félre is tesz saját nyugdíjas éveire. Az Y-generáció jelentős része tehát egyéb megtakarítási céljai mellett már aktívan foglalkozik a nyugdíj-előtakarékossággal is - hívják fel a figyelmet az NN Biztosító szakértői.

Az X-generáció - vagyis a 39-55 éves korosztály - tagjainak 59 százaléka szerint az 1980 és 1994 között született Y-generáció nem igazán készült fel a nyugdíjaskorra - derül ki az NN Biztosító a nyugdíjcélú megtakarítási szokásokat feltérképező országos, reprezentatív kutatásából. A felmérés szerint előbbiek 53 százaléka gondolja, hogy a fiatalabbak anyagi jellegű céljaikhoz inkább hitelt vesznek fel, illetve 47 százalékuk mondta, hogy az Y-generáció szülei nyugdíjaskorukban nemigen számíthatnak majd gyermekeiktől anyagi támogatásra. Emellett 44 százalék nyilatkozott úgy, hogy szerinte az Y-osok nem tudnak takarékoskodni, 40 százalék, hogy nem tudnak hosszú távra tervezni és 34 százalék, hogy nem tudnak a saját lábukra állni.

Ezzel szemben az NN Biztosító kutatása szerint a már önálló háztartásban élő Y-osok 71 százaléka takarít meg havi szinten valamekkora összeget, sőt a generáció 22 százaléka már aktívan félretesz nyugdíjas éveire is. Az Y-generáció tagjai emellett számos egyéb, egymással versengő célra is terveznek takarékoskodni. A megtakarítási célok sorában a tartalékképzés, a lakhatással kapcsolatos témák (vásárlás, felújítás, bútorvásárlás), valamint az autó- vagy motorvásárlás, a nyaralás és a hiteltörlesztés jelenik meg náluk a nyugdíjcélokat megelőzve. Ezzel együtt is ennek a generációnak a 40 százalékánál része a pénzügyi terveknek a nyugdíjaskorra való előtakarékosság.

"Élethelyzetükből adódóan az Y-generáció jóval több célra szeretne megtakarítani az otthonteremtéstől az első autó megvásárlásáig, azonban abszolút pozitív, hogy már egyötödük aktívan félretesz nyugdíjas éveire, és összesen 40 százalék komolyan gondolkozik ezen a témán. Kiemelt feladatunk ennek a pénzügyi tudatosságnak a további erősítése" - emelte ki Nemes-Szabó Zsuzsanna, az NN Biztosító márka- és marketingkommunikációs vezetője.

A kutatásból az is kiderült, hogy az Y-generáció 54 százaléka támogatja anyagilag nyugdíjaskorú szüleit, míg ez az arány az X-generáció esetében 36 százalék (azok körében, akiknek van nyugdíjaskorú szülője). Ezen a téren az Y-osok közül is a 24-34 éves korosztály a legaktívabb: harmaduknak van nyugdíjas szülője, és 69 százalékuk segíti őt anyagilag. Az NN Biztosító márka- és marketingkommunikációs vezetője szerint ezek alapján három tényezőre vezethető vissza, hogy a nyugdíj-előtakarékosság ilyen erőteljesen jelenik meg már a 24-38 évesek gondolkodásában is.

"Fontos egyrészt a személyes érintettség: már saját szüleiken keresztül is tapasztalják a nyugdíj-előtakarékosság fontosságát. Másrészt annak köszönhetően, hogy az esetükben releváns legalább 20 éves futamidőre akár havi 7000 forintos díjjal is köthetnek nyugdíjbiztosítást, a fiatalabb korosztálynak nem kell lemondania a nyugdíj-előtakarékosságról a többi, rövid és hosszú távú célja miatt. Harmadrészt pedig kulcstényező a várható nyugdíjtrendekről és az elérhető lehetőségekről való folyamatos tájékoztatás, hogy a lakosság minél megalapozottabban tervezhessen saját jövőjével" - hangsúlyozta Nemes-Szabó Zsuzsanna.

Az edukáció kapcsán a felmérésből kiderült, hogy az Y-generáció - a család és a hasonló korú ismerősök, barátok mellett - leginkább az internetes híroldalak cikkeiből (40 százalék) ismernek meg olyan információkat és érveket, amelyek alapján komolyan elgondolkodnak a nyugdíjcélú megtakarítás szükségességén.

A kutatást az NN Biztosító megbízásából az NRC készítette 2018 augusztusában-szeptemberében online megkérdezéssel, a 24-55 éves, magyar internetező lakosság 1000 fős mintáján. A kutatás a célcsoportra reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió alapján.