Tájékoztatás A Fővárosi Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítéséről
„K ö z l e m é n y
A Fővárosi Törvényszék 7.G.42.977/2023/11-I. számú ítéletében, az Ügyész 2023.
december 28. napján érkezett keresete alapján megállapította, hogy az NN Biztosító Zrt.
2023. október 20. napjától hatályos „Az NN Biztosító Zártkörűen Működő
Részvénytársaság általános életbiztosítási szabályzata” elnevezéssel 2023. október 20.
napjától hatályos általános szerződési feltételei (a továbbiakban: ÁSZF) közül az alábbi
kikötések az alkalmazójukkal szerződő, fogyasztónak minősülő valamennyi félre kiterjedő
hatállyal érvénytelenek azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása a megtámadásig
(2023.12.28.) már teljesített szerződéseket nem érinti:
4. § (8) „A Szerződő és a Biztosított köteles a szerződés tartama alatt a tudomásszerzéstől
számított 5 munkanapon belül írásban a Biztosítónak bejelenteni a biztosítási ajánlaton
közölt, illetve a szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozását, továbbá a
személyi adataiban, cselekvőképességében, illetve a tényleges tulajdonos, azaz a befizetett
biztosítási díj valódi tulajdonosa személyében beállott változásokat.”
A kikötés azért tisztességtelen, mert A Ptk. 6:102. § (1) bekezdése szerint a szerződésből
eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének
megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő
fél hátrányára állapítja meg. A bíróság azt vizsgálta, hogy milyen jogkövetkezmény fűződik
a bejelentési határidő elmulasztásához. E jogkövetkezményt az ÁSZF 4. § (15.) bekezdése a
Ptk. 6:452. § (3) bekezdésével azonosan szabályozza, tehát a biztosító mentesül, kivéve, ha a
szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a
szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Főszabály tehát a biztosító mentesülése, amelyhez képest az ellenbizonyítás a fogyasztót
terheli. Ez azt jelenti, hogy a támadott szerződéses kikötés a bizonyítási terhet a fogyasztó
hátrányára változtatja meg, ezért vizsgálni kell a Ptk. 6:104. § (1) j) pontját is. A bíróság
megítélése szerint, ha a határidő túl rövid és nincs lehetőség a mulasztás igazolására sem,
akkor a fenti szabályok rendszere ténylegesen azzal a következménnyel jár, hogy a
fogyasztót terheli a bizonyítás és így e szabályok a Ptk. 6:104. § (1) j) pontjába ütközően
tisztességtelenek ezáltal a 6:103. § (3) bekezdés szerint semmisek. Ha a határidő nem túl
rövid és van lehetőség a mulasztás igazolására, akkor a fogyasztót nem éri ilyen hátrány.
A bíróság egyetértett a felperessel abban, hogy az 5 munkanapos határidő indokolatlanul
rövid, mert nem egyértelmű, hogy az alperesnek miért van szüksége ilyen rövid időn belül
az érintett adatokra, az eljárásjogi jogszabályok is általában hosszabb, jellemzően 15 napos
határidőket tartalmaznak – az igazolás lehetősége mellett – és pl. egy egészségügyi állapotra
vonatkozó kedvezőtlen diagnózis esetén nem elvárható a biztosítottól, hogy első
intézkedései között szerepeljen a biztosító értesítése.
A határidő elmulasztásának igazolhatóságával kapcsolatban nem merült fel peradat.
Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a támadott ÁSZF kikötés a Ptk. 6: 102. §
(1) bekezdése, 6:452. § (3) bekezdése, 6:104. § (1) j) pontja és 6:103. § (3) bekezdése
alapján semmis.
8. § (13) „A biztosítási tartamon túli, illetve a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb
eseteiben történő, valamint díjmentes leszállítást követő túlfizetéssel keletkezett díjakat a
Biztosító 60 napon belül kamatok nélkül (amennyiben a kifizetéshez szükséges információk
a vállalt határidőn belül a Biztosító rendelkezésére állnak) fizeti vissza a szerződő részére.”
A kikötés azért tisztességtelen, mert a Ptk. 6:104. § (2) bekezdése g) pontjának második
fordulata értelmében fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező
bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely a
vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít.
A tárgyi szerződéses kikötés alapján a biztosító díjvisszafizetési kötelezettségének
teljesítésére 60 napon belül köteles, emiatt a kikötés a biztosítónak a pénztartozás
teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít, ezért a Ptk. 6:104. § (2)
bekezdésének g) pontja értelmében az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen, Ezen
keresztül a támadott szerződéses kikötés a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján is
tisztességtelen, mert a 60 napos határidő meghatározásával a feleknek a szerződésből eredő
jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével
egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára
állapítja meg, a szerződési feltétel alkalmazója annak egyedi megtárgyaltságot követő
elfogadását a fogyasztótól észszerűen nem várhatta el. A fogyasztó és vállalkozás közötti
szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel a Ptk. 6:103. § (3) bekezdése
alapján semmis.
16. § (2) pontban az „írásban” fordulat.
E kikötés a biztosítási esemény bejelentésére írásbeli alakszerűséget írt elő. A kikötés
tisztességtelen, mert a Ptk. 6:104. § (2) bekezdésének b) pontja alapján fogyasztó és
vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni
különösen azt a kikötést, amely a fogyasztó nyilatkozatának megtételére indokolatlan alaki
követelményeket támaszt. A Ptk. 6:103. § (3) bekezdése értelmében a fogyasztó és
vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A
semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. A fentiekben idézett szerződéses
kikötés szerint a fogyasztó a biztosítási esemény bejelentésére írásban köteles. Az alperesi
biztosító indokolatlanul írja elő a fogyasztói szerződés részét képező kikötésben a biztosítási
esemény bejelentése vonatkozásában az írásbeliséget, és ezzel a fogyasztó nyilatkozatainak
megtételére indokolatlan alaki követelményeket támaszt. Ezért a kikötés a Ptk. 6:104. § (2)
bekezdésének b) pontja alapján tisztességtelen. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés
részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel a Ptk. 6:103. § (3) bekezdése alapján semmis.
16. § (9) „Amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel
kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az
eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező határozatot (különösen
az eljárást megszüntető határozat vagy a jogerős bírósági határozat). A büntetőeljárásban
vagy a szabálysértési eljárásban meghatározott jogerős határozatot csak abban az esetben
kéri be a Biztosító, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll.”
A támadott kikötés tisztességtelen, mert a Ptk. 6:102. § (1) bekezdésébe ütközően a
szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség
követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel
alkalmazójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. A támadott kikötés kötelezően
előírja valamennyi hatósági eljárásban keletkezett irat benyújtását, függetlenül attól, hogy ez
a biztosító kötelezettségének vizsgálatához szükséges-e vagy sem. A kikötés hiányában az
alperes a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 124. § (2)
bekezdése alapján csak a szükséges iratok benyújtásától tehetné függővé a teljesítés
esedékességét. Mindezek alapján a kikötés semmis.
28. § második mondata: „A biztosítási szerződésből származó valamennyi perre
kizárólagosan a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a hatáskörtől függően, a
Székesfehérvári Törvényszék az illetékes.”
A kikötés tisztességtelen, mert a Ptk. 6:104. § (1) bekezdésének i) pontja alapján fogyasztó
és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a kikötés,
amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő
igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha – a nélkül, hogy azt jogszabály előírná –
kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti a bizonyítási
lehetőségeit vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések
szerint a másik félnek kellene viselnie. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé
váló tisztességtelen szerződési feltétel a Ptk. 6:103. § (3) bekezdése alapján semmis.
Az idézett kikötés korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési
lehetőségét a perindítás körében azzal, hogy egy esetleges jogvita esetére hatáskörtől
függően a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Székesfehérvári Törvényszék
kizárólagos illetékességét jelöli meg. A szerződési feltétel alapján a fogyasztó a
lakóhelyéhez képest esetlegesen távol eső bíróság előtti igényérvényesítésre kényszerül,
amely nyilvánvalóan megnehezíti a bíróság előtt való megjelenését, és amellyel
kapcsolatosan felmerülő költségek az igényérvényesítés szempontjából visszatartó hatásúak
lehetnek, arra indíthatják a fogyasztót, hogy teljesen lemondjon a bírósághoz való fordulás
lehetőségéről.”
