40 évesen már aggódnom kellene a nyugdíjam miatt? - Nyugdíj - Magazin
Magazin / Nyugdíj / 40 éves vagyok. Már aggódnom kellene a nyugdíjam miatt?
40 éves vagyok. Már aggódnom kellene a nyugdíjam miatt?
Negyvenesként jellemzően már túlvagyunk közel 20 ledolgozott éven, és kb. ugyanennyi (ha nem több!) van még hátra a nyugdíjig. Ha belegondolunk, milyen rég volt már, hogy kiléptünk a tinédzser korból, rengetegnek tűnhet a hátralévő két évtized. Közben viszont érdemes észben tartani azt is, hogy ahogy telnek az évek, úgy válik egyre nagyobb kihívássá a jövőnkről történő gondoskodás. Mondhatjuk, hogy megtakarítási szempontból kevesebb a nyugdíjig hátralévő idő, mint gondolnánk.
Akkor már rég el kellett volna kezdenem foglalkozni ezzel a kérdéssel, vagy még bőven ráérek rajta gondolkodni? Lássuk a válaszokat!
Miért foglalkozzak egyáltalán a nyugdíjjal?
Évtizedekig dolgozunk azért, hogy öregkorunkban ne legyen gondunk a havi megélhetésre. Joggal várhatnánk el, hogy hosszú évek munkájával letudjuk ezt a kérdést. Azonban aki nyugdíjasként is a megszokott életszínvonalon szeretne élni, annak vagy 65 éves kora után is dolgoznia kell, vagy már időben el kell kezdenie félretenni.
Az öregkori nyugdíj abban az esetben egyezhet meg az átlagkeresettel, ha előtte legalább 50 évet ledolgozunk. Munkába állhat valaki 18 éves korában, még ha végig állományban is marad, 65 évesen akkor is csak 47 ledolgozott évnél és 94 százalékos nyugdíjnál tart.
Évtizedek múlva a jelenleginél még alacsonyabb nyugdíjra számíthatunk
Bárhogy is nézzük, ha nem készültünk fel előre, 65 évesen - vagy a nyugdíjkorhatár emelkedése esetén még később - a megszokottnál alacsonyabb életszínvonalra számíthatunk.
Mit kellene tennem?
A 65 évnél idősebb korosztály kb. 10 százaléka vállal munkát, hogy kiegészítse a nyugdíját. A munkavállalás joga ebben a korban is ugyanúgy megillet bennünket, tehát ez mindig opció lesz. Azonban a lehetőségek jelentősen beszűkülnek: a többség (beszélt nyelvektől és diplomától függetlenül) kénytelen fizikai munkát vállalni, miközben a fizikumunk, strapabírásunk jellemzően már nem a régi.
Valljuk be, ha elképzeljük a nyugdíjas éveinket, nem a targonca mellett vagy a pénztárgép mögött látjuk magunkat. Arra vágyunk, hogy az anyagiak miatt ne fájjon a fejünk, és a lehető legtöbbet hozzunk ki a szabadidőnkből, a családdal és barátokkal eltöltött pillanatokból.Hogy mindez megvalósulhasson, érdemes már évekkel, sőt évtizedekkel az első nyugdíj előtt foglalkozni a jövőjével.
Időben érdemes elkezdeni félretenni nyugdíjas éveinkre
A legjobb időszak, hogy pénzügyi öngondoskodásba kezdjünk, a 30-as, illetve a 40-es éveink. Az időben elindított hosszú távú megtakarítás előnye, hogy kisebb havi megtakarítással tudjuk összegyűjteni a kívánt összeget. Tehát aki már 30 évesen elindít egy nyugdíj célú megtakarítást, az kevésbé fogja megérezni ezt a tételt a havi költségvetésben.
Akkor 40 évesen már késő belekezdeni?
Egyáltalán nem. Alapvetően a húszas éveink elején, illetve az első havi saját jövedelmet követően ideális elkezdeni egy nyugdíj célú megtakarítást. Azonban ilyenkor még kevesen gondolnak erre. Az NN Biztosító és az NRC 2018-as reprezentatív kutatása alapján, melyben a 1000 fő 24-55 év közti magyar internetezőt kérdeztünk meg, 35 éves kortól ugrásszerűen megnő azok aránya, akik konkrét lépések vagy tervek formájában foglalkoznak a nyugdíjukkal.
Mivel később, 46-55 évesen már kevesebb idő jut a megtakarítás gyarapítására, emiatt jellemzően a havi befizetendő összeg is magasabb lesz. Tehát arra a kérdésre, hogy "mikor érdemes belekezdeni?", a lehető legjobb tanács, hogy "lehetőleg idén".
És mégis mennyibe kerülne?
Ez elsősorban két dologtól függ: egyrészt, hogy mekkora nyugdíjjal lennénk elégedettek, másrészt, hogy mennyit tudunk minden hónapban félretenni.
Az NN Biztosító nyugdíjkalkulátorával az életkor, a jelenlegi és az elvárt jövedelem alapján kiszámolható, mennyibe kerülne ma, hogy időskorban ne kelljen kevesebbel beérnünk.
Hogyan fogom ezt kigazdálkodni?
A havi fizetést bármilyen életszakaszban nagyon könnyű elkölteni. Harminc évesen is rengeteg a kiadás, de később sem lesz könnyebb félretenni. Negyvenesként ott a gyermekek oktatása, a lakásfelújítás, új lakás vagy ház vásárlása, esetleg a cégalapítás vagy épp a hiteltörlesztés. Mindezekre természetesen a heti-havi alapvető kiadások mellett kell költenünk.
A nagyobb kiadások mellett is érdemes a megtakarításra gondolni
Mindig lesznek olyan kiadások, amelyek prioritást élveznek. "Félretennék, de szükségem van új bútorra." "Spórolnék, de már egy fél éve nem utaztunk el a családdal." "Megvárom, amíg lejjebb megy a benzinár." Könnyű addig halogatni a döntést, hogy mire rászánjuk magunkat, a megtakarítás költsége már nehezebben jön ki a havi jövedelemből.
De ha belegondolunk, hogy időben elkezdve könnyebb kigazdálkodni ezt a tételt a költségvetésből, akkor könnyebb megtalálni a lehetőségét annak, hogy jusson keret egy hosszú távú megtakarításra is.
Hogyan vágjak bele?
Csak megfontoltan! Évtizedes elköteleződésről van szó, tehát a döntés előtt érdemes kellő időt szánni a felkészülésre. Íme néhány jótanács:
1. Gondoljuk át kiadásainkat!
Mielőtt hosszú távú megtakarításba kezdünk, érdemes átnézni a rendszeres és a várható nagyobb kiadásokat. Elképzelhető, hogy a költségekből helyenként egyszerűen lehet faragni (pl. kedvezőbb banki szolgáltatások vagy telekommunikációs csomagok igénybe vételével, nem létfontosságú tételek elhagyásával), így egy új biztosítást könnyebb beépíteni a havi költségtervünkbe.
2. Nézzünk körül, milyen nyugdíj-előtakarékossági formák léteznek, és válasszunk testhezálló megoldást!
A piac tele van jobbnál jobb nyugdíj-előtakarossági lehetőségekkel, mindenki könnyen megtalálhatja azt a formát, ami a legjobban illeszkedik költségterveihez és nyugdíjcéljaihoz. A három legalapvetőbb típus az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla és a nyugdíjbiztosítás.
A nyugdíjbiztosítások között is többfélét találunk, attól függően, hogy mennyire szeretnénk átengedni a befektetési döntéseket a sokat látott biztosítónak, illetve hogy mekkora kockázatot vállalunk egy magasabb hozam reményében. Egy garantált, rendszeres díjas biztosítás esetén például nem kell azon aggódnunk, hogy a megtakarított összeg milyen eszközalapban gyarapodik, a biztosító garantálja a szerződéskötéskor várható minimum összeget díjfizetési kötelezettség teljesítése esetén.
Azonban ha a garantáltnál magasabb összeget szeretnénk kézhez kapni, a befektetési egységekhez kötött, vagy ún. unit linked biztosítás lehet a legjobb választás. Bár ez egy kockázatosabb befektetési forma, nagyobb rugalmasságot is kínál.
3. Számoljunk utána!
Persze van elképzelésünk, hogy mennyit tudnánk félretenni havonta, de ez vajon mire lesz elég húsz év múlva? Másként szólva, jó lenne tudni, hogy havonta mennyibe kerülne, hogy nyugdíjasként a szokott életszínvonalon élhessünk. Nyugdíjkalkulátorunk az életkor, a jelenlegi és az elvárt jövedelem alapján épp erre ad választ.
4. Kérjünk segítséget szakembertől!
Gyors és személyre szabott válaszokért érdemes biztosítási tanácsadó segítségét kérni, egy kötetlen személyes vagy online beszélgetés keretében.
Olvasson tovább!
Négy tévhit a nyugdíjas évekkel kapcsolatban
Ha azt mondják, itt az ideje nyugdíj-megtakarításba kezdeni, szinte biztosra vehető, hogy sokakban felmerülnek olyan ellenérvek, amelyek arról győzködnek: ezzel még nem kell foglalkozni.
RészletekHogyan vélekedünk valójában a nyugdíjbiztosításokról?
Mi mindenre jó egy nyugdíjbiztosítási védelem? Mire költjük valójában megtakarításunkat, és mi alapján válasszunk megfelelő megoldást? Cikkünkből kiderül!
RészletekMindent a nyugdíjcélú adójóváírásról
Tudtad, hogy nyugdíjbiztosításoddal adójóváírásra lehetsz jogosult? Cikkünkben összeszedjük, milyen esetekben és hogyan veheted igénybe.
Részletek