4 tévhit a nyugdíjjal kapcsolatban

Magazin / Nyugdíj / Négy tévhit a nyugdíjas évekkel kapcsolatban

Négy tévhit a nyugdíjas évekkel kapcsolatban

2026.07.24. | 3 perc

Ha azt mondják, itt az ideje nyugdíj-megtakarításba kezdeni, szinte biztosra vehető, hogy sokakban felmerülnek olyan ellenérvek, amelyek arról győzködnek: ezzel még nem kell foglalkozni. De vajon ezek az érvek igazak? Jól teszi, aki halogat, és nem foglalkozik a nyugdíjas évekkel?

1. Az állami nyugdíj biztosan elég lesz

Sajnos hosszú távon elkerülhetetlennek tűnik, hogy az állami nyugdíjat mindenki kiegészítse valamilyen módon. Az elkövetkező évtizedekben a felosztó-kirovó rendszerben várhatóan egyre kevesebb aktív dolgozónak egyre több nyugdíjat kell kitermelnie, az így kieső forrásokat pedig máshonnan kell pótolni.

A KSH által publikált kereseti és nyugdíjadatok* összevetése alapján az állami öregségi nyugdíj átlagosan a nyugdíjba vonulás előtti aktív keresetek mintegy felét fedezi. Ez jelentős életszínvonal-csökkenést jelenthet, ha nem gondoskodunk kiegészítő forrásokról.

Nem véletlen, hogy az állam is komoly ösztönzővel támogatja az öngondoskodást: a nyugdíjbiztosítással rendelkező személyek az alapbiztosításra az adott évben befizetett díj 20%-át, de legfeljebb évi 130 ezer forintnyi adójóváírást is elérhetnek az SZJA törvényben meghatározott feltételek szerint.

2. A nyugdíj még nagyon messze van

A többség a nyugdíjas éveket távolinak érzi, nem akar ezzel foglalkozni. Pedig a megtakarítások aranyszabálya szerint minél korábban elkezdődik a pénz félrerakása, annál könnyebb lesz havonta kisebb összegekkel megteremteni azt az összeget, amely a nyugdíjba vonulás után biztos alapot jelenthet a megélhetéshez.

Mondhatni sosincs "túl késő", viszont egy hosszútávú megtakarítás elkezdésének időpontja meghatározza, hogy a havi költségvetésből mennyit szükséges rendszeresen félretenni, illetve mekkora a mozgásterünk az időskori jövedelmünk alakításában. Eltérő lehetőségekkel találkozunk, ha harmincasként, ha negyvenesként vagy ha ötvenesként kezdünk el tervezni

3. A nyugdíjasok kevesebbet költenek

Ha a fenti állítás igaz is, nem biztos, hogy törvényszerű, hiszen senki sem vágyik arra, hogy a végigdolgozott évtizedek után a pihenés éveiben kelljen megszorítani a nadrágszíjat. Ha időben, kisebb összegek félretevésével kezdődik el a takarékoskodás, akkor a nyugdíjas évek is ugyanolyan értékesen telhetnek el, mint a munkával aktívan töltött esztendők. A szabadidő mellett érdemes a várhatóan növekvő egészségügyi kiadásokkal is kalkulálni:

KSH 2024-es adatai szerint a krónikus betegségek előfordulása az életkor előrehaladtával jelentősen emelkedik: míg a 25–64 évesek 30,6%-a él valamilyen krónikus betegséggel, addig 65 év felett már a népesség 76,9%-a.

4. Úgysem érem meg a nyugdíjas kort!

Sokan tekintetnek pesszimistán a jövőbe, de a számok szerencsére nem őket igazolják. Magyarországon - akárcsak egész Európában - folyamatosan emelkedik a várható élettartam.

Az elmúlt 50 évet vizsgálva egyértelműen látszik, hogy hosszabb életre számíthatunk, mint az előző generációk. Mi magyarok például 69,20 év helyett már átlagosan 77,5 évig élünk. Az okok elősorban az életkörülmények javulásában és az egészségügyi ellátás fejlődésében keresendők.

Ez a tendencia évről évről növekszik: a KSH adatai alapján Magyarországon a várható élettartam 2020 és 2025 között 75,52 évről 77,10 évre emelkedett, ami összesen 1,58 éves növekedést jelent. Ez átlagosan évi 0,32 évvel, vagyis közel 4 hónappal hosszabb várható élettartamot jelent.

A hosszabb élet újfajta életstratégiát követel. Érdemes másképp gondolkodnunk a jóllétünkről - fizikai és lelki egészségünkről - és a nyugdíjas éveket érintő anyagi kérdésekről is.

Szerző: Szabó Adrienn

*Forrás: https://www.ksh.hu/ksh-monitor/keresetek.html, 2026. február átlag bruttó keresete (725 500 Ft, amely nettó 482 790 Ft) és 2026. február átlag öregségi nyugdíja 261 300 Ft. (számolva: 2026.04.28-án rendelkezésre álló adatok alapján)