Magazin /  Nyugdíj  / Mikor kezdjek el foglalkozni a nyugdíjammal?

Mikor kezdjek el foglalkozni a nyugdíjammal?

2023.05.15. |  3 perc

A nyugdíjkérdés minden egyes embert érint, ráadásul jóval korábban, mint azt sokan gondolnák. Többen azonban csak akkor kezdenek el vele foglalkozni, amikor a nyugdíjkorhatár már belátható közelségben van. Mégis melyik életkorban a legjobb elkezdeni a nyugdíjra félretenni? Erre a kérdésre keressük a választ.

A kedvező életkörülmények megteremtése, a munka, a család folyamatosan leköti az ember figyelmét. Hogyan lehetne mindezek mellett még azt is szem előtt tartani, hogy mi lesz pár évtized múlva? Nem mondjuk, hogy könnyű, viszont aki időben elkezd gondoskodni a saját jövőjéről, az jóval nagyobb eséllyel számíthat nyugodt és tervezhető nyugdíjas évekre. Lássuk, milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik a 30-as, a 40-es vagy az 50-es éveikben kezdenének el megoldást keresni a nyugdíjkérdésre.

Szükséges egyáltalán foglalkozni a nyugdíjunkkal?

Aki megelégszik az átlagfizetésénél várhatóan alacsonyabb időskori jövedelemmel, vagy aki nyugdíjas évei alatt is tervez dolgozni, az valószínűleg kevésbé tartja fontosnak, hogy már évtizedekkel korábban foglalkozzon a témával. Sajnos azonban ma nem lehet pontosan megmondani, hogy egy középkorú személy mekkora öregségi nyugdíjra számíthat 65 éves korában. Sőt, mire ebbe a korba ér, elképzelhető, hogy a nyugdíjkorhatár is magasabb lesz.

Tovább élunk, kevesebből

Európában - ezen belül Magyarországon is - megfigyelhető a demográfiai elöregedés. A születéskor várható élettartam növekedésével egyre több az idős ember. Számuk és népességen belüli arányuk növekedése szemmel látható: 20,4%-ról 31,8%-ra emelkedett 3 év alatt (1992 és 2022 között), mely arányszám a közeljövőben várhatóan stagnálni fog, de a 2030-as évek második felétől további emelkedés várható. Mindez a hazai nyugdíjellátásra is hatással van. 

Ahogy a nyugdíjas korúak aránya egyre növekszik, a munkaképes korúak által megteremtett nyugdíjalapot is egyre többfelé kell elosztani. Ezáltal az egy főre jutó nyugdíj összegében is csökkenés várható.

Felértékelődik az öngondoskodás

A nyugdíj körüli bizonytalanság sokakat késztet arra, hogy már fiatalabb korban megoldásokat keressenek a hosszú távú öngondoskodásra. Természetesen  a nyugdíjas korhoz közelítve egyre több embernél jelenik meg ez az igény. Aki megtakarít, az ezzel jellemzően a várható, alacsonyabb szintű nyugdíját szeretné az évtizedekig gyűjtött összegből kipótolni. Így biztosítva a korábban megszokott életszínvonalát.

Mikor érdemes belevágni?

Egyszerű: minél előbb, annál jobb.  A munkában töltött aktív évek után várhatóan még átlagosan 16 évet élünk. Ahhoz, hogy ezt a hosszú időszakot anyagilag fedezni tudjuk, nem elég 2-3 évig félretenni - kivéve persze, ha havi szinten többhavi fizetést tudunk kigazdálkodni.

Számít a jó időzítés

Mondhatni sosincs "túl késő", viszont egy hosszútávú megtakarítás elkezdésének időpontja meghatározza, hogy a havi költségvetésből mennyit szükséges rendszeresen félretenni, illetve mekkora a mozgásterünk az időskori jövedelmünk alakításában. Eltérő lehetőségekkel találkozunk, ha harmincasként, ha negyvenesként vagy ha ötvenesként kezdünk el tervezni.

Nézzük meg, mire számíthatnak az egyes korosztályok képviselői, ha a hosszútávú öngondoskodás mellett döntenek!

Nyugdíjcélú megtakarítás 30 felett

Több mint harminc évvel a nyugdíj előtt az ember jellemzően nem a nyugdíjas évei finanszírozását tartja a legsürgetőbb feladatának. Ilyenkor az élet nagy terveinek megvalósítása és a sűrű mindennapok menedzselése kerül a középpontba. Pedig ha erre a témára is szánunk egy kis időt, később egyszerűbb lehet az időskori anyagi biztonság megteremtése.

Bár 30 felett a jövedelemszintünk már magasabb - vagyis talán ki is tudnánk gazdálkodni valamennyit a jövőnk érdekében -, közben épp ez az az időszak, amikor megannyi kiadással kell számolnunk (legyen szó otthonteremtésről, családalapításról vagy vállalkozás beindításáról).

Amit mégis érdemes mérlegelni, hogy a kiszámíthatóbb jövőre félre tudunk-e tenni egy - ilyenkor még jellemzően alacsonyabb - összeget. Érdemes erre a kiadásra egyfajta befektetésként tekinteni, ami biztosítja számunkra, hogy a munka nélkül töltendő nyugdíjas évek tervezhetőbbek legyenek.

Nyugdíjcélú megtakarítás 40 felett

Negyvenesként, közel 20 ledolgozott év után még mindig vár ránk kb. ugyanennyi (ha nem több) évnyi munka, mielőtt nyugdíjba vonulunk. Azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a hosszútávú megtakarítási célok szempontjából az a 20-25 fennmaradó év már kevésbé számít hosszúnak, mint azt mi érezzük. Ennek ellenére ebben a korban még kedvező lehetőségekkel tudunk elkezdeni félretenni.

Bő 20 év alatt még mindig szépen tud gyarapodni a rendszeresen félretett összeg, hogy kellő alapot biztosítson a nyugdíj kiegészítésére. Viszont ebből a szempontból nem mindegy, hogy 40 vagy 48 évesen kezdünk bele. Közel 100 hónapnyi befektetés a különbség, ami később sokat számíthat.

A nagyobb kiadások mellett is érdemes hosszútávú megtakarításban gondolkodni.

Természetesen ebben a korban is számos kiadás prioritást élvez, kezdve a házvásárlástól és -felújítástól, a gyermekek oktatásán vagy a cégalapításon át a hiteltörlesztésig, ami valószínűleg később sem fog változni. Aki a harmincas éveiben még nem tudott vagy nem kívánt foglalkozni a nyugdíjával, annak érdemes a 40. születésnapja utáni időszakot kihasználni erre.

Nyugdíjcélú megtakarítás 50 felett

Ha azt nézzük, hogy egy 50 éves személy már megélt fél évszázadot, és mondhatni ledolgozta a fél életét, a nyugdíjig hátralévő 15 év már nem tűnik olyan soknak. Aki ezidáig nem foglalkozott a nyugdíjával, az még ekkor sem késett el, de számolnia kell azzal, hogy a lehetőségek már korlátozottabbak. Ebben a korban ugyanis már kevesebb idő marad arra, hogy a nyugdíjas évekre szánt összeg gyarapodjon, így jellemzően többet kell félretenni.

Ötvenesként sem könnyű egy megtakarítást beépíteni a költségvetésbe, főleg ha az ember ilyenkor újítja fel a házát, vásárol lakást a gyerekeknek vagy indít saját vállalkozást. Sosem lesz tökéletes időpont elkezdeni félretenni, de aki túl sokáig vár a megfelelő pillanatra, annak nem biztos, hogy marad elég ideje összegyűjteni az időskori anyagi biztonsághoz szükséges összeget, és 65 éves kor után is dolgozni kényszerülhet.

Éppen ezért már minden egyes év számít, és nem éri meg halogatni a döntést. Viszont még ha ötvenes éveink közepén is vágunk bele, sokkal jobban járunk, mintha egyáltalán nem gondoskodnánk előre időskorunkról.

Hogyan vágjak bele

Csak megfontoltan! Évtizedes elköteleződésről van szó, tehát a döntés előtt érdemes kellő időt szánni a felkészülésre. Íme néhány jótanács:

1. Gondoljuk át kiadásainkat!

Mielőtt hosszútávú megtakarításba kezdünk, érdemes átnézni a rendszeres és a várható nagyobb kiadásokat. Elképzelhető, hogy a költségekből helyenként egyszerűen lehet faragni (pl. kedvezőbb banki szolgáltatások vagy telekommunikációs csomagok igénybevételével, nem létfontosságú tételek elhagyásával), így egy új biztosítást könnyebb beépíteni a havi költségtervünkbe.

2. Nézzünk körül, milyen nyugdíj-előtakarékossági formák léteznek, és válasszunk testhezálló megoldást!

A piac tele van jobbnál jobb nyugdíj-előtakarossági lehetőségekkel, mindenki könnyen megtalálhatja azt a formát, ami a legjobban illeszkedik költségterveihez és nyugdíjcéljaihoz. A 3 legalapvetőbb típus az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla és a nyugdíjbiztosítás.

A nyugdíjbiztosítások között is többfélét találunk, például attól függően, hogy forintban vagy euróban szeretnénk megtakarítani. 

3. Kérjünk segítséget szakembertől!

Gyors és személyre szabott válaszokért érdemes biztosítási tanácsadó segítségét kérni, egy kötetlen személyes vagy online beszélgetés keretében.

Ez is érdekelhet!