Mikor kezdjek el foglalkozni a nyugdíjammal?


A nyugdíjkérdés minden egyes embert érint, ráadásul jóval korábban, mint azt sokan gondolnák. Mégis többen csak akkor kezdenek el vele foglalkozni, amikor a nyugdíjkorhatár már belátható közelségben van. A kedvező életkörülmények megteremtése, a munka, a család folyamatosan leköti az ember figyelmét. Hogyan lehetne mindezek mellett még azt is szem előtt tartani, hogy mi lesz pár évtized múlva? Nem mondjuk, hogy könnyű, viszont aki időben elkezd gondoskodni a saját jövőjéről, az jóval nagyobb eséllyel számíthat nyugodt és tervezhető nyugdíjas évekre.

Milyen életkorban a legjobb elkezdeni a nyugdíj kérdésével foglalkozni? Mikor lesz ehhez túl késő? Milyen lehetőségeink vannak? Hogyan érdemes belekezdeni, és egyáltalán mennyibe fog ez kerülni? Cikkünkben igyekszünk minden kérdésre választ adni. Emellett részletesen megvizsgáljuk azt is, hogy milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik a 30-as, a 40-es vagy az 50-es éveikben kezdenének el megoldást keresni a nyugdíjkérdésre.

Szükséges egyáltalán foglalkozni a nyugdíjunkkal?

Aki megelégszik az átlagfizetésénél várhatóan alacsonyabb időskori jövedelemmel, vagy aki nyugdíjas évei alatt is tervez dolgozni, az valószínűleg kevésbé tartja fontosnak, hogy már évtizedekkel korábban foglalkozzon a témával. Sajnos azonban ma nem lehet pontosan megmondani, hogy egy középkorú személy mekkora öregségi nyugdíjra számíthat 65 éves korában. Sőt mire ebbe a korba ér, elképzelhető, hogy a nyugdíjkorhatár is magasabb lesz.

Az Európában - ezen belül Magyarországon is - megfigyelhető demográfiai elöregedés a hazai nyugdíjellátásra is hatással van. Ahogy a nyugdíjas korúak aránya egyre növekszik, a munkaképes korúak által megteremtett nyugdíjalapot is egyre többfelé kell elosztani. Ezáltal az egy főre jutó nyugdíj összege is csökken: az NN Biztosító szakértőinek számításai szerint 2050-re mindössze 79%-át teszi majd ki a 2016-os szintnek.

Érdemes azzal számolni, hogy időskorunkban alacsony lesz a nyugdíjunk
Érdemes azzal számolni, hogy időskorunkban alacsony lesz a nyugdíjunk

A nyugdíj körüli bizonytalanság sokakat késztet arra, hogy már fiatalabb korban megoldásokat keressenek a hosszú távú öngondoskodásra. Egy 2018-as NN-kutatás például rámutat arra, hogy a 24 és 55 év közötti hazai lakosság közel fele már megtakarít vagy tervez félretenni nyugdíjcélra. Természetesen korban a nyugdíjhoz közelítve egyre több embernél jelenik meg ez az igény. Aki megtakarít, az ezzel jellemzően azt szeretné elérni, hogy a várható, alacsonyabb szintű nyugdíját az évtizedekig gyűjtött összegből pótolja ki, ezzel is biztosítva a korábban megszokott életszínvonalát.

Mikor érdemes belevágni?

Röviden: minél előbb, annál jobb. Az OECD nyugdíjba vonuláskor várható élettartamról szóló felmérése szerint a munkában töltött aktív évek után várhatóan még átlagosan 16 évet élünk. Ahhoz, hogy ezt a hosszú időszakot anyagilag fedezni tudjuk, nem elég két-három évig félretenni - kivéve persze, ha havi szinten többhavi fizetést tudunk kigazdálkodni.

Aki már a húszas évei elején elindít egy nyugdíjcélú megtakarítást, az évtizedekig tudja gyarapítani a félretett összeget, így elegendő havi minimális befektetéssel számolnia a kívánt időskori életszínvonal fenntartásához. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy később már nem éri meg belevágni. Az NN Biztosító és az NRC 2018-as reprezentatív kutatása alapján - melyben a 1 000 fő 24-55 év közti magyar internetezőt kérdeztünk meg - 35 éves kortól nő meg ugrásszerűen azok aránya, akik konkrét lépések vagy tervek formájában foglalkoznak a nyugdíjukkal, illetve az ötödik x-be lépők is nagy arányban kezdenek el foglalkozni a témával.

Mondhatni sosincs "túl késő", viszont egy hosszútávú megtakarítás elkezdésének időpontja meghatározza, hogy a havi költségvetésből mennyit szükséges rendszeresen félretenni, illetve mekkora a mozgásterünk az időskori jövedelmünk alakításában. Eltérő lehetőségekkel találkozunk ha harmincasként, ha negyvenesként vagy ha ötvenesként kezdünk el tervezni.

Nézzük meg, mire számíthatnak az egyes korosztályok képviselői, ha a hosszú távú öngondoskodás mellett döntenek!

Melyik életkorban a legjobb elkezdeni a nyugdíjra félretenni?Melyik életkorban a legjobb elkezdeni a nyugdíjra félretenni?

Nyugdíjcélú megtakarítás 30 felett

Több mint harminc évvel a nyugdíj előtt az ember jellemzően nem a nyugdíjas évei finanszírozását tartja a legsürgetőbb feladatának. Ilyenkor az élet nagy terveinek megvalósítása és a sűrű mindennapok menedzselése kerül a középpontba. Pedig ha erre a témára is szánunk egy kis időt, később egyszerűbb lehet az időskori anyagi biztonság megteremtése.

Bár 30 felett a jövedelemszintünk már magasabb - vagyis talán ki is tudnánk gazdálkodni valamennyit a jövőnk érdekében -, közben épp ez az az időszak, amikor megannyi kiadással kell számolnunk (legyen szó otthonteremtésről, családalapításról vagy vállalkozás beindításáról).

A harmincas éveink elején ideális elkezdeni a nyugdíjjal foglalkozni
A harmincas éveink elején ideális elkezdeni a nyugdíjjal foglalkozni

Amit mégis érdemes mérlegelni, hogy a kiszámíthatóbb jövőre félre tudunk-e tenni egy - ilyenkor még jellemzően alacsonyabb - összeget. Érdemes erre a kiadásra egyfajta befektetésként tekinteni, ami biztosítja számunkra, hogy az átlagosan 15-20 munka nélkül töltendő nyugdíjas év tervezhetőbb legyen.

És hogy ez mennyibe kerül, ha harmincasként vágunk bele? Érdemes kiszámolni!

> A harmincasok megtakarítási lehetőségeiről itt írtunk bővebben.

Nyugdíjcélú megtakarítás 40 felett

Negyvenesként, közel 20 ledolgozott év után még mindig vár ránk kb. ugyanennyi (ha nem több) évnyi munka, mielőtt nyugdíjba vonulunk. Akárhogy is nézzük, két évtized nem kevés idő, szóval nem meglepő, ha valaki még a következő időszakra szeretne koncentrálni az időskor helyett. Azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a hosszú távú megtakarítási célok szempontjából az a 20-25 fennmaradó év már kevésbé számít hosszúnak, mint azt mi érezzük. Ennek ellenére ebben a korban még kedvező lehetőségekkel tudunk elkezdeni félretenni.

Bő húsz év alatt még mindig szépen tud gyarapodni a rendszeresen félretett összeg, hogy kellő alapot biztosítson a nyugdíj kiegészítésére. Viszont ebből a szempontból nem mindegy, hogy 40 vagy 48 évesen kezdünk bele. Közel száz hónapnyi befektetés a különbség, ami később sokat számíthat. Aki biztosan tervezi, hogy félretesz a nyugdíjas éveire, annak érdemes minél hamarabb lépnie. Ha nem is feltétlenül azonnal vágunk bele, akkor is érdemes utánanézni a lehetőségeknek, átnézni a jelenlegi és várható költségvetést, elgondolkodni az időskori tervekről.

A nagyobb kiadások mellett is érdemes hosszútávú megtakarításban gondolkodni
A nagyobb kiadások mellett is érdemes hosszútávú megtakarításban gondolkodni

Természetesen ebben a korban is számos kiadás prioritást élvez, kezdve a házvásárlástól és -felújítástól kezdve a gyermekek oktatásán vagy a cégalapításon át a hiteltörlesztésig. De valószínűleg ez később sem fog változni. Aki a harmincas éveiben még nem tudott vagy nem kívánt foglalkozni a nyugdíjával, annak érdemes a 40. születésnapja utáni időszakot kihasználni erre.

És hogy negyvenesként mennyit érdemes félretenni? Ez is könnyen kiszámolható!

> A negyvenesek megtakarítási lehetőségeiről itt írtunk bővebben.

Nyugdíjcélú megtakarítás 50 felett

Ha azt nézzük, hogy egy 50 éves személy már megélt fél évszázadot, és mondhatni ledolgozta a fél életét, a nyugdíjig hátralévő 15 év már nem tűnik olyan soknak. Aki ezidáig nem foglalkozott a nyugdíjával, az még ekkor sem késett el, de számolnia kell azzal, hogy a lehetőségek már korlátozottabbak. Ebben a korban ugyanis már kevesebb idő marad arra, hogy a nyugdíjas évekre szánt összeg gyarapodjon, így jellemzően többet kell félretenni.

Ötvenesként sem könnyű egy megtakarítást beépíteni a költségvetésbe, főleg ha az ember ilyenkor újítja fel a házát, vásárol lakást a gyerekeknek vagy indít saját vállalkozást. Sosem lesz tökéletes időpont elkezdeni félretenni, de aki túl sokáig vár a megfelelő pillanatra, annak nem biztos, hogy marad elég ideje összegyűjteni az időskori anyagi biztonsághoz szükséges összeget, és 65 éves kor után is dolgozni kényszerülhet.

Éppen ezért már minden egyes év számít, és nem éri meg halogatni a döntést. Viszont még ha ötvenes éveink közepén is vágunk bele, sokkal jobban járunk, mintha egyáltalán nem gondoskodnánk előre időskorunkról.

Ötven felett is belekezdhetünk nyugdíjcélú megtakarításba
Ötven felett is belekezdhetünk nyugdíjcélú megtakarításba

Mennyibe kerül mindez? Érdemes kiszámolni!

> Az ötvenesek megtakarítási lehetőségeiről itt írtunk bővebben.

Hogyan vágjak bele

Csak megfontoltan! Évtizedes elköteleződésről van szó, tehát a döntés előtt érdemes kellő időt szánni a felkészülésre. Íme néhány jótanács:

1. Gondoljuk át kiadásainkat!

Mielőtt hosszútávú megtakarításba kezdünk, érdemes átnézni a rendszeres és a várható nagyobb kiadásokat. Elképzelhető, hogy a költségekből helyenként egyszerűen lehet faragni (pl. kedvezőbb banki szolgáltatások vagy telekommunikációs csomagok igénybe vételével, nem létfontosságú tételek elhagyásával), így egy új biztosítást könnyebb beépíteni a havi költségtervünkbe.

2. Nézzünk körül, milyen nyugdíj-előtakarékossági formák léteznek, és válasszunk testhezálló megoldást!

A piac tele van jobbnál jobb nyugdíj-előtakarossági lehetőségekkel, mindenki könnyen megtalálhatja azt a formát, ami a legjobban illeszkedik költségterveihez és nyugdíjcéljaihoz. A három legalapvetőbb típus az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla és a nyugdíjbiztosítás.

A nyugdíjbiztosítások között is többfélét találunk, attól függően, hogy  mennyire szeretnénk átengedni a befektetési döntéseket a sokat látott biztosítónak, illetve hogy mekkora kockázatot vállalunk egy magasabb hozam reményében. Egy garantált, rendszeres díjas biztosítás esetén például nem kell azon aggódnunk, hogy a megtakarított összeg milyen eszközalapban gyarapodik, a biztosító garantálja a szerződéskötéskor várható minimum összeget díjfizetési kötelezettség teljesítése esetén.

Azonban ha a garantáltnál magasabb összeget szeretnénk kézhez kapni, a befektetési egységekhez kötött, vagy ún. unit linked biztosítás lehet a legjobb választás. Bár ez egy kockázatosabb befektetési forma, nagyobb rugalmasságot is kínál. Például esetében azt is eldönthetjük, hogy rendszeresen fizetjük a díjat, vagy rugalmasan, egyszeri befizetésekkel gyarapítjuk a megtakarítást. Számoljunk utána!

Persze van elképzelésünk, hogy mennyit tudnánk félretenni havonta, de ez vajon mire lesz elég harminc év múlva? Másként szólva, jó lenne tudni, hogy havonta mennyibe kerülne, hogy nyugdíjasként a szokott életszínvonalon élhessünk. Nyugdíjkalkulátorunk az életkor, a jelenlegi és az elvárt jövedelem alapján épp erre ad választ.

3. Kérjünk segítséget szakembertől!

Gyors és személyre szabott válaszokért érdemes biztosítási tanácsadó segítségét kérni, egy kötetlen személyes vagy online beszélgetés keretében.


Ossza meg az ismerőseivel is
Kövessen minket a facebook-on is
NN

Cikkek nyugdíj témában

Olvassa el Magazinunk nyugdíj témájú cikkeit.

Négy tévhit a nyugdíjas évekkel kapcsolatban

Ha azt mondják, itt az ideje nyugdíj-megtakarításba kezdeni, szinte biztosra vehető, hogy sokakban felmerülnek olyan ellenérvek, amelyek arról győzködnek: ezzel még nem kell foglalkozni.

Részletek

A nyugdíjterv nem csak pénzügyi tervet jelent

A biztonságos időskort sokan pénzügyi terv elkészítésével igyekeznek kiszámíthatóvá tenni. Ám a minőségi nyugdíjas évekhez nem csak anyagi biztonságra van szükség.

Részletek

Tartanak a nyugdíjas évektől az európaiak

A EU országaiban élők többsége nyugdíj után is dolgozna.

Részletek