86 - Hogyan védjük meg iskolás gyermekünket a balesetektől?

Hogyan védjük meg iskolás gyermekünket a balesetektől?


A gyerekek felnőtté válása rendkívül hosszú folyamat, ami a szülőktől rengeteg odafigyelést és energiát igényel az első perctől legalább a gyermekek húszas éveikig. Újszülöttként, csecsemőként és kisgyermekkorban még szinte folyamatos felügyeletet igényelnek, de ahogy serdülőkorban egyre önállóbbak és önelláttóbbak lesznek, úgy engedik el egyre inkább anya vagy apa kezét, és járják a saját útjukat. Azonban egy szülő ekkor is a legnagyobb biztonságban, veszélyektől és balesetektől távol szeretné tudni gyermekét. Lássuk, mit tud tenni ennek érdekében!

Az első pár évben, amikor a gyermek még nem ismeri a veszély fogalmát, a szülőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy biztonságos, gyerekbarát otthont teremtsenek, és hogy figyeljenek a csöppség minden mozdulatára, főleg, ha már tud járni. Egy rossz helyre lerakott kés vagy egy nyitva felejtett erkélyajtó sem megengedett, ha egy néhányéves gyerek mászkál a lakásban. Ilyenkor még hiába magyarázzuk el neki, hogy a késsel megvághatja magát, vagy hogy az erkély magasan van, ezért veszélyes, ha kint játszik. Amit tőlünk, szüleinktől lát, azt követendő példának tartja, hiszen a szülő is használja a kést és kimegy az erkélyre, a gyermek csak utánozni szeretné a látott viselkedést.

A veszély és a sebezhetőség, testi épség fogalma csak később, óvodás és iskolás korban válik érthetővé számára. Ilyenkor a tiltás helyett a beszélgetéseknek, érveknek kell nagyobb szerepet kapniuk. Nem azért nem szabad a késhez nyúlnia, mert anya vagy apa azt mondta, hanem mert megvághatja magát vele. Az éles tárgyakon túl pedig számos olyan veszélyforrással találkozhat akár otthon, akár az utcán vagy nyaraláskor, amelyekre elsősorban a szülőknek kell figyelmeztetniük, hogy ne a saját bőrén tapasztalja meg az óvatlanság következményeit.

Mikor engedhetjük el a gyermek kezét?

Ahogy a gyermek egyre idősebb lesz, úgy fog tudni egyre inkább vigyázni magára és másokra, és előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor a szülő már felügyelet nélkül egyedül meri hagyni a lakásban, vagy egyedül elengedi az iskolába. Ez a lépés családonként eltérő időszakban következhet el, a gyermek érettségétől, személyiségétől, a lakókörnyezettől vagy a távolságtól függően.

Tíz magyarból 3 mondja azt, hogy a gyermek már 8-9 évesen is járhat egyedül is iskolába, és ugyanennyien vélik úgy, hogy ennek a lépésnek először 10-11 éves korban kell megtörténnie. Az első, felügyelet nélküli otthon maradást az emberek többsége 10-13 éves korra időzítené, de közel negyedük legalább várna a gyermek 14. életévéig - derül ki az NN biztosító és az NRC közös, 2018-as reprezentatív kutatásából. Az önálló szórakozás esetében a 14 év tűnik vízválasztónak, a legtöbben ugyanis csak e kor fölött engednék a gyerekeket egyedül szabadidős tevékenységet folytatni, külföldre utazni vagy esti buliba a barátaikkal. 

A legtöbben 8-11 éves korban engednék el gyermeküket egyedül iskolába
A legtöbben 8-11 éves korban engednék el gyermeküket egyedül iskolába

Bármikor is döntenek úgy a szülők, hogy felügyelet nélkül hagyják gyermeküket, érdemes az alapvető szabályokat lefektetni, és felkészíteni őket váratlan szituációkra és veszélyhelyzetekre. Ha a gyermek tudja, hogy az egyes helyzetekben mit tegyen - vagy épp mit ne tegyen -, sokkal könnyebben elkerülhetők a balesetek.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány fontos tanácsot, amiről mindenképp érdemes elbeszélgetni a gyermekkel. Érdemes határozottnak lenni, hogy érezze a téma fontosságát, emellett pedig jó, ha érveket és példákat használunk, és hagyjuk, hogy kérdezzen. Legyünk határozottak, röviden és tömören fogalmazzuk meg az okokat. De azért lehetőség szerint kerüljük a "nem, mert én azt mondtam" típusú figyelmeztetéseket, mivel ezzel könnyen ellenkező hatást válthatunk ki. Fontos, hogy ne egyetlen alkalommal hangozzon el az intő szó, és érdemes lehet visszakérdezni, hogy emlékszik-e, hogy egy-egy helyzetben mit kell tennie.

Akkor is érdemes felhívni a figyelmét a veszélyre, ha már elmúlt 14 éves és több időt tölt a barátaival, mint a szülőkkel: ekkor is számos olyan új szituációban találhatja magát, amikor nem feltétlenül tudja, mi a teendő. Minél több helyzetre felkészítjük, annál nagyobb eséllyel tudja elkerülni az elkerülhető baleseteket, és annál jobb döntéseket fog tudni hozni baj esetén.

Egyedül otthon

Bár azt gondolhatnánk, hogy a lakásban/házban a gyermek teljes biztonságban van, mivel nincs forgalom, embertömeg vagy extrém időjárás, egy átlagos háztartásban is találkozhatnak veszélyforrásokkal. Számos olyan tárgyat tartunk otthon, amely nem megfelelő használata veszélyeket hordoz magában. A gáztűzhely, a mikró, a vízforraló, de lényegében bármilyen hálózatra kapcsolt elektromos eszköz, egy rosszul rögzített bútor vagy egy csúszós kád is elég ahhoz, hogy megtörténjen a baj. Természetesen nem lehet mindenre felkészülni, de ha megbeszéltük vele, hogy mire vigyázzon, illetve mi a teendő, ha baleset történt, akkor egy fokkal nyugodtabban léphetünk ki az ajtón.

  • Mielőtt elmegyünk otthonról, győződjünk meg róla, hogy biztonságos környezetet hagyunk hátra, hogy veszélyes tárgy (pl. kikapcsol, de még forró főzőlap, vagy sütő) nem marad könnyen elérhető helyen.
  • Állítsunk fel szabályokat, és beszéljünk meg a gyermekkel egy általános tervet, hogy hogyan foglalja el magát, amíg távol vagyunk. Ha hosszabb ideig van egyedül, mit tud enni, ha megéhezik, mit hol talál, várható-e, hogy valaki becsenget (pl. postás, szomszéd), mennyi időt töltene el a tévé előtt, átjöhetnek-e a barátai stb.
  • Ha már kamaszról van szó, érdemes megbeszélni vele, hogy tervez-e elmenni otthonról, és ha igen, kivel és hová, hogy tudjuk, kit (pl. melyik szülőt) érdemes felhívni, ha őt nem tudjuk közvetlenül elérni. 
Ha egyedül hagyjuk otthon gyermekünket, érdemes előre lefektetni a szabályokat
Ha egyedül hagyjuk otthon gyermekünket, érdemes előre lefektetni a szabályokat
  • Magyarázzuk el neki, hogy mire figyeljen, ha az otthoni elektromos berendezéseket használná. Például, hogy a mikróba ne tegyen fémet, és ha túlhevült az étel, várjon, vagy konyharuhát használjon. A gáztűzhelyet mindig ellenőrizze, hogy nem szivárog-e a gáz, illetve az elektromos tűzhelyet ne hagyja bekapcsolva. 
  • Arra külön érdemes felhívni a figyelmét, hogy a háztartási gépeket, elektromos eszközöket ne használja víz közelében. 
  • Magyarázzuk el neki, hogy mit kell tennie vészhelyzet esetén. Tudnia kell, hogyan tudja hívni a 112-es segélyhívószámot, és hogy milyen információkat kell elmondania a diszpécsernek. Könnyen elérhető helyen legyenek felírva a családtagok, közeli ismerősök és szomszédok telefonszámai, hogy szükség esetén segítséget tudjon kérni tőlük is, illetve írjuk vagy írassuk bele a telefonjába a legfontosabb számokat.
  • Vázoljunk fel neki különböző veszélyhelyzeteket (pl. tűzeset, sérülés) és a szükséges teendőket. Mondjuk el neki, mi a teendő, ha valaki kopog az ajtón vagy csenget, és nem ismeri.
  • Eleinte, amikor először hagyjuk otthon, érdemes csak rövidebb időre magára hagyni, és fokozatosan növelni az időtávot. Ha hosszabb ez az idő, érdemes bizonyos időközönként felhívni. Minden esetben érdemes elmondani neki, hogy kb. mikor érünk haza. 
  • A fizikai veszélyeken túl az online veszélyekre is érdemes őket figyelmeztetni. Az NN fent említett kutatásából kiderül, hogy a gyerekek 89%-a már kisiskolás korban használ valamilyen okoseszközt, így a digitális térben is érheti őket kellemetlen eset. Amikor nem vagyunk velük, és nem tudjuk ellenőrizni, hogy mit csinálnak, még fontosabb, hogy tudatosan internetezzenek és ne dőljenek be az átveréseknek.

Egyedül az utcán és a szabadban

Míg az otthonunk egy viszonylag jól ismert és könnyen kontrollálható hely, addig az utca eseményeire nincs ráhatásunk. Ezáltal sokkal nagyobb odafigyelést és óvatosságot követel meg egy gyerektől. Ezért is érdekes adat az NN kutatásából, hogy a 8-9 éves korú gyermekeket többen engednék el egyedül iskolába, mint ahányan egyedül hagynák őt otthon. A városban vagy községben a folyamatos forgalom mellett, illetve azon keresztül kell áthaladnia, emellett számos idegennel találkozik, és a figyelmét is sokkal több minden elterelheti. Kamaszként pedig már keresi a kalandokat, kihívásokat, barátaival új helyeket fedez fel, szóval jó, ha az ismeretlen helyzetekben is fel tudja találni magát, és tudja, mit kell tennie.

  • A szülők mellett a felcseperedő gyermek számos alkalommal megtapasztalhatja, hogyan kell közlekedni gyalogosan, hogyan kell átkelni az úttesten, hogy akkor sem sétál át a piroson, ha nem jön autó, és hogy folyamatosan figyelje a környezetét. Viszont kifejezetten fontos, hogy akkor is betartsa a közlekedési szabályokat, amikor nincs mellette felnőtt, vagy amikor több barátja is figyelmen kívül hagyja őket. Amikor az utcán sétál vagy épp átkel az úton, tegye el a telefonját, és a fülhallgató se legyen a fülében. Ha chatelni vagy a telefonján játszani szeretne, álljon meg a járda szélén, vagy üljön le egy padra.
  • Ha biciklivel közlekedik, akkor még több veszélynek van kitéve - főleg, ha nagyvárosban teker -, így nagyobb odafigyelés szükséges a részéről. Fontos, hogy megtanítsuk neki a kerékpáros közlekedés szabályait, és figyelmeztessük, hogy vannak, akik nem szabályosan közlekednek, rájuk különösen figyelni kell. A közúti balesetek száma nyáron jelentősen megnő, de igyekezzünk megtenni minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy gyermekünket felkészítsük arra, hogy ő hogyan tudja csökkenteni ezek kockázatát. A balesetek száma évről évre jelentősen szerencsére ugyan nem nő, de az a tendencia sajnos állandónak tekinthető, hogy az év második felében történik több és súlyosabb baleset - amely a KSH 2021-es statisztikájából is kiolvasható.
Fontos, hogy megtanítsuk gyermekünknek a biztonságos közlekedés szabályait
Fontos, hogy megtanítsuk gyermekünknek a biztonságos közlekedés szabályait
  • Fontos hogy előre megbeszéljük vele, hogy merre fog járni vagy tekerni, amitől csak akkor térjen el, ha szükséges, és akkor is jelezze a szülők felé. Fontos, hogy mindig az úti cél elérése legyen az első, és a jól ismert és biztonságos útvonalakat használja.
  • Emeljük ki, hogy az ismeretlen állatok is veszélyforrások lehetnek. Csak akkor simogasson meg egy kutyát, ha ott van a gazdája, és az megengedte neki, a kóborkutyákhoz pedig ne érjen, még ha barátságosnak tűnnek is. 
  • Az otthoni potenciális balesetekhez hasonlóan ebben az esetben is vázoljuk fel neki a teendőket a veszélyhelyzet csökkentésére vagy baleset kezelésére. Hívjuk fel rá a figyelmét, hogy ha veszélyben érzi magát vagy nem érzi jól magát, kérjen segítséget telefonon, egy megbízhatónak tűnő járókelőtől vagy egy bolti eladótól.
  • Érdemes felhívni a figyelmét arra, hogy attól, hogy más (például vele egykorú barátja) nem tartja be a szabályokat és iránymutatásokat, ő akkor is tartsa magát a megbeszéltekhez, sőt figyelmeztessen másokat is a veszélyre.
  • Kamaszként több olyan rossz viselkedési mintát is láthat az iskolában és a barátaitól, esetleg az interneten, amit követendőnek találhat, például fizikai erőszak, verekedés, verbális bántás (bullying), alkohol- vagy drogfogyasztás. Hívjuk fel a figyelmét arra, hogy ez miért nem megfelelő viselkedés. A káros szerek, italok veszélyeiről külön is beszélgessünk velük.
  • Viszont, ha ő válik áldozattá - például megverték, gúnyolják, bántják -, beszélgessünk vele róla. Fontos, hogy ezeket az eseteket ne tartsa magában és ne önbíráskodjon, merjen segítséget kérni, mert csak úgy fog tudni változni a helyzet.
  • Óvva kell inteni a gyermeket a gyanús idegenektől, még akkor is, ha azok kedvesek vele. Ki kell hangsúlyozni, hogy ne fogadjon el tőlük semmit, és ne kövesse őket, ha azt kérik.

Mit tehetünk még gyermekünk védelmében?

Sajnos a balesetek általában a legváratlanabb pillanatokban és helyeken történhetnek. Bár kellő elővigyázatossággal a balesetek jó része elkerülhető, minden egyes esetre sajnos sosem fogunk tudni 100 százalékosan felkészülni. Ha pedig megtörténik a baj, nem elég, hogy megsérült a gyermek, még a felépülés költségeivel is számolnunk kell, amely előre nem tervezett terheket ró ránk. Egy vagy több esetleges műtét, a többnapos vagy akár -hetes kórházi tartózkodás, különböző vizsgálatok, gyógytorna; ezek mind olyan költségeket vonnak maguk után, amelyek összesen több százezer forintot tehetnek ki, de komolyabb baleset esetén akár a milliós nagyságrendet is elérhetik.

Ha bekövetkezett a baj, akkor egy jól kiválasztott biztosítási konstrukció kellően hatékony védelmet jelenthet, hiszen segítségével fedezhető a gyógyulás, illetve utókezelés költségei is. A pénzügyi szolgáltatáson túl egy jól kiválasztott élet-és balesetbiztosítás kézzelfogható segítséget is nyújthat baleseti asszisztencia-szolgáltatásokon keresztül. Öt baleseti csomag közül választhatja ki az igényeinek leginkább megfelelő megoldást: az NN Baleseti felépülés biztosítása mindazokat a biztosítási elemeket tartalmazza, amelyekre egy baleset után szükség lehet, így az L és XL balesetbiztosítási csomagokban elérhető a baleseti kórházi napi térítésre szóló, valamint a gyógytorna megszervezésére és finanszírozására szóló kiegészítő biztosítás, illetve baleseti asszisztencia szolgáltatásként a baleseti járóbeteg szakellátás megszervezése is.

Baleseti felépülés 2 gombos banner

Like doboz


Ossza meg az ismerőseivel is
Kövessen minket a facebook-on is
NN

Cikkek biztonság témában

Cikkek biztonság témában

Olvassa el Magazinunk biztonság témájú cikkeit.

Tartalom megjelenítő

Hogyan óvjuk meg kamasz gyermekeinket a nyári szünetben?

A szünidő veszélyeket rejthet magában, de ha felkészítjük gyermekünket, tudni fogja, mit tegyen!

Részletek

A megelőzés életet ment

Az emberek első reakciója a rák gyanújának felmerülése után a döbbenet és a bizonytalanság. Ez természetes, de az első sokk után már másnak kell középpontban lennie: a gyors diagnózisnak, a kezelésnek és a gyógyulásnak.

Részletek

Így vigyázzunk magunkra, miután elköltöztek a gyerekek otthonról

Hogyan tegyük biztonságosabbá otthonunkat és hogyan készüljünk fel a háztartási balesetekre, ha a gyerekek már elköltöztek otthonról?

Részletek