Így vigyázzunk magunkra, miután elköltöztek a gyerekek otthonról - Balesetmegelőzés - Magazin
Magazin / Balesetmegelőzés / Így vigyázzunk magunkra, miután elköltöztek a gyerekek otthonról
Így vigyázzunk magunkra, miután elköltöztek a gyerekek otthonról
Amikor gyerekeket nevelünk, a szokásosnál is jobban ügyelünk arra, hogy otthonunkat biztonságossá tegyük. Ilyenkor nem csak saját magunkra kell vigyáznunk, de olyanokra is, akik esetleg nincsenek tisztában az őket körülvevő potenciális veszélyforrásokkal. Ezzel a törekvésünkkel akkor sem szabad felhagyni, ha a gyerekek 20-25 vagy akár 30 év után kirepülnek a családi fészekből, és a két szülő magára marad. Otthoni balesetek ekkor is ugyanúgy bekövetkezhetnek, azonban a két ember elsősorban már csak egymásra számíthat. Nézzük meg, mit érdemes tennünk, hogy ekkor is biztonságos maradhasson a mindennapi környezetünk!
Otthon, vélt biztonságban
Azt gondolhatnánk, hogy otthonunkban vagyunk a legnagyobb biztonságban, ez azonban nem feltétlenül van így. Mivel a hírekből gyakrabban hallhatunk közlekedési balesetekről, mint háztartási szerencsétlenségekről, sokaknak meglepő lehet a következő statisztika: az embereket háromszor-négyszer annyi halálos baleset éri a lakásukban, mint az utakon. Az már talán kevésbé meglepő, hogy a tragikus háztartási balesetek legnagyobb számban az idősebbeket érintik. És ennél persze még gyakoribbak a nem halálos kimenetelű balesetek.
A jellemző otthoni balesetekként többek között az el- vagy leesés, elcsúszás, zuhanás, félrenyelés, égés, mérgezés, vágás, ütés, áramütés említhetők. Ezek következtében gyakoriak a törések, zúzódások, égési sérülések, vérzés, eszméletvesztés vagy akár ennél is rosszabb. Viszont sok baleset kellő felkészüléssel és elővigyázatossággal elkerülhető lenne. Sokan gondolják azt, hogy velük ilyesmi nem történhet meg, mert már "felnőttek", és "sok mindent megéltek már", sőt vannak, akik sebezhetetlennek gondolják magukat, mert még sohasem történt velük baleset. Ráadásul pár évtizedes gyereknevelés után, 50, illetve 60 év felett az ember már nem annyira fitt, mint korábban: nehezebb a mozgás, rosszabb a látás, illetve a törések is lassabban gyógyulnak.
Érdemes észben tartani, hogy a korábbi kedvező statisztika nem zárja ki, hogy a jövőben megtörténjen a baj. Körültekintő megelőző intézkedésekkel azonban ennek esélye csökkenthető.
Előzzük meg a bajt!
Egy baleset tragikus kimenetelét kétféleképpen van esélyünk megakadályozni: egyrészt, ha megszüntetjük a potenciális veszélyforrásokat és biztonságosabb környezetet alakítunk ki magunk körül, másrészt, ha egy baleset bekövetkezése esetén gyorsan és tudatosan reagálunk, minden esetben ismerve a legfontosabb teendőket. Utóbbi esetben természetesen már megtörtént a baj, és az utóhatásait próbáljuk csökkenteni, éppen ezért a prevencióra mindig szükséges kellő időt szánni. Összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot azoknak, akik idősebb korukra is biztonságos otthonban szeretnének élni, de természetesen mindenkinek érdemes megfogadnia őket.
- Egy biztonságos lakásban könnyű közlekedni, nem kell folyamatosan kerülgetni a bútorokat és kisebb tárgyakat, főleg az éjszaka közepén. Ha túl zsúfolt a lakás, érdemes megfontolni a szobák átrendezését vagy akár bútorok, feleslegessé vált tárgyak eltávolítását. A gyerekek kirepülésével valószínűleg már nincs szükség annyi mindenre, vagy a gyerekszobában tárolhatunk olyan tárgyakat, amelyek a többi szobában csak a zsúfoltságot növelik.
- Az éjszakai közlekedéshez érdemes kisebb fényforrásokat is biztosítani, az energiatakarékosság jegyében mozgásérzékelővel ellátva.
- Figyeljünk arra, hogy ne legyenek csúszós felületek a lakásban - ez főleg a fürdőszobát érinti. A szőnyegek alatt, a kádban és a fürdőszoba padlóján használjunk csúszásgátlókat. Emellett esős vagy jeges időben is gondoskodjunk a kert vagy udvar csúszásmentességéről.
- Nehezebb fizikai munkához, pl. pakolás, bútormozgatás, barkácsolás, szerelés, kérjünk segítséget ismerősöktől vagy szakemberektől. Illetve ne kezdjünk bele ilyen tevékenységbe, ha teljesen egyedül vagyunk otthon. Fiatal szülőként még lehet, meg tudtuk oldani ezeket a feladatokat, de idősebb korban jellemzően már nem tudunk ugyanolyan erőt kifejteni, a csontok is gyengébbek. Az ilyen feladatokkal érdemes lehet megvárni a jó erőben lévő gyerekek látogatását.
- Mindig érdemes tartani otthon létrát, hogy könnyen elérjük a magasan elhelyezett tárgyakat - főleg, ha a lakás nagy belmagasságú.
- Érdemes a lakásban lévő ajtókat is biztonságosabbá tenni, például a magasított küszöböket eltávolítani, a törékeny üvegajtókat faajtókra cserélni, és ellenőrizni a könnyű nyithatóságukat.
- Ellenőrizzük a bútorok állapotát, például, hogy továbbra is stabilan vannak-e rögzítve a falhoz, vagy hogy nem lazultak-e meg csavarok (pl. konyhaszekrény, ruhásszekrény ajtaja). Egy nem megfelelően rögzített bútorelem a legváratlanabb pillanatokban okozhat kellemetlenségeket.
- A háztartási gépek és háztartási eszközök állapotát is fontos rendszeresen felmérni, és ha már nem használható biztonságosan, akkor javíttatni vagy lecserélni egy újra. Például veszélyes lehet egy-egy megtört kábel, egy túlforrósodó berendezés, berozsdásodott fémfelületek, vagy akár egy serpenyő nyelének meglazult csavarja is. Lehet, hogy az elmúlt években vagy évtizedekben ezek a berendezések jól szolgálták az embert, de mivel sokszor csak idő kérdése, hogy egy gép mikor adja meg magát, különösen fontos az ellenőrzés és csere, amikor már csak idősebb emberek élnek a háztartásban.
- A nyílt lánggal működő berendezéseket (gáztűzhely, gázkazán, kandalló, konvektor) rendszeresen ellenőrizzük és ellenőriztessük. Ne használjuk őket, ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, rögtön hívjunk ki egy szerelőt.
- Érdemes megfontolni okos eszközökkel és berendezésekkel okosabbá tenni otthonunkat, vannak olyan megoldások, amelyek a balesetek megelőzését is elősegítik. Például egy okos konnektor távolról is ellenőrizhető és ki-bekapcsolható, szóval, ha arra gyanakszunk, hogy bekapcsolva hagytuk a vasalót, a munkahelyről is tudjuk orvosolni a problémát. De a bejáratot vagy egy helyiséget figyelő mozgásérzékelő okos kamera is megoldás lehet, hogy azonnal érzékeljük, ha otthon valami nincs rendben. Ha valakinek túl idegen a technológia, érdemes megkérdezni a felnőtt gyerekeket, valószínűleg ők tudnak segíteni az eszközök kiválasztásában és beszerzésében, valamint a használatuk elmagyarázásában.
Készüljünk fel a balesetekre!
Amellett, hogy az otthonunkat minél biztonságosabbá tesszük, egy baleset bekövetkeztére is fel kell készülnünk, hogy az adott helyzetben gyorsan és céltudatosan tudjunk döntéseket hozni és cselekedni. Ez pedig idősebb korban nehézkesebb lehet. Sokszor percek, sőt másodpercek dönthetnek arról, hogy mennyire válik komollyá a szituáció, így nem vesztegethetünk el hosszú perceket arra, hogy megpróbálunk visszaemlékezni egy létfontosságú tárgy helyére, vagy egy szükséges információra. Ha tudjuk, hogy bizonyos helyzetekben mi a teendő, az mentálisan is több erőt tud adni a cselekvéshez, akár egyedül vagyunk a baleset pillanatában, akár családtagunkon kell segítenünk. Lássuk, mi mindenre érdemes figyelnünk!
- Tudjuk, hogy kit tudunk hívni szükség esetén. Ha komoly a baj, először a segélyhívószámot (112) hívjuk, és csak utána a hozzátartozókat. Fontos, hogy a legfontosabb információkat (cím, bejutás módja, mi történt, sérülés jellege és komolysága) képesek legyünk összeszedetten elmondani.
- Érdemes észben tartani a közeli hozzátartozók és ismerősök jellemző napirendjét. Így például nem a 100 km-nyi távolságban dolgozó gyerekünket, hanem a két utcával odébb élő barátunkat értesítsük hamarabb, szükség esetén ő nagyobb eséllyel fog tudni rövid időn belül segíteni.
- Ilyen esetekre érdemes mindig a közelben, zsebben vagy akár ruhára erősíthető tokban hordani a telefont, és a csörgést jól hallható hangerőn tartani.
- A jó szomszédi kapcsolatok ápolása is segíthet abban, hogy baj esetén legyen kihez fordulni. Kialakíthatunk egyedi jelzéseket azokra az esetekre, ha nincs nálunk telefon, pl. többlakásos házakban a fűtéscsövön vagy a falon is kopoghatunk.
- Ha nem szükséges mentő, de kórházi ellátásra szorulunk, lehetőleg akkor se induljunk el egyedül - főleg ne autóval. Értesítsük egy hozzátartozónkat vagy szomszédunkat, aki el tud kísérni vagy fuvart tud biztosítani.
- Aki teljesen egyedül él, miután a gyerekei kiköltöztek, annak érdemes megbeszélnie velük, hogy rendszeresen látogassák és hívják fel. A szomszédi mellett a baráti kapcsolatok ápolása is fontos ilyen szempontból. Az elszigeteltség és magányosság erősíti a rossz közérzetet és a depressziót, ami növelheti az otthoni baleset esélyét.
- Mindig legyen kéznél elsősegély doboz a legfontosabb tartozékokkal (fertőtlenítő, ragtapasz, kötszer, gumikesztyű). A legjobb, ha a lakás legtöbb pontjáról gyorsan elérhető helyen tároljuk, illetve olyan helyen, ahol a legnagyobb az esélye annak, hogy megsérülünk (pl. konyha).
- A sérüléseknek számos fajtája lehet, és az sem mindegy, hogy mely testrész sérült meg. Érdemes utánajárni az elsősegélynyújtási módszereknek, tudnivalóknak. Különböző egészségügyi honlapokon is elérhetők a legfontosabb információk, de több olyan applikáció is létezik, amelyben a sérülés jellege szerint kereshetjük meg a követendő lépéseket. Érdemes lehet például az Országos Mentőszolgálat "Életmentő" nevű alkalmazását telepíteni a telefonra (Google Play, AppStore), amely nem csak elsősegélynyújtási tippeket ad, de segítségével könnyen értesíthetjük is a mentőket. Az alkalmazás GPS-koordinátákkal be tudja mérni a helyzetünket, szóval úgy is tudunk segélykérést küldeni, ha épp nem tudunk beszélni. A legcélravezetőbb módszer azonban, ha beiratkozunk egy elsősegélynyújtó tanfolyamra, hogy gyakorlati tapasztalattal is felvértezzük magunkat. Sosem késő elkezdeni, 60 év felett is bármikor szükség lehet erre a tudásra.
- A feljebb említett okos kamera pedig nem csupán a gyanús mozgásra figyelmeztethet, de lehetővé teheti, hogy a családtagok akkor is tudjanak figyelni egymás épségére, ha egyikük épp nincs otthon. A hozzáférést akár érdemes lehet megadni a gyerekeknek is, akik így rögtön láthatják, ha probléma van, és hívás nélkül is útnak indulhatnak.
Baleset esetén sajnos ezzel is számolni kell
Egy baleset komolyságától függetlenül pillanatok alatt történik meg. Az ember az egyik másodpercben még a létrán áll, a másikban már a földön fekszik. Egy éles kés szó szerint egy szempillantás alatt képes mély sebet ejteni. Ha a balesetet a körülményekhez képest sikeresen át is vészeljük és az egészségügyi szakemberek stabilizálják a sérülést, akkor is számolnunk kell egy hosszabb felépülési szakasszal, amely során még nem tudunk 100 százalékosan visszatérni a mindennapi életünkhöz. Idősebb korban, a jellemzően lassabb gyógyulás mellett ez az időszak el is nyúlhat.
Ez alatt az idő alatt a felépüléshez köthető számos olyan költség merülhet fel, amely előre nem tervezett terheket ró ránk. Egy vagy több esetleges műtét, a többnapos vagy akár -hetes kórházi tartózkodás, különböző vizsgálatok, gyógytorna, otthoni segítségnyújtás, maradandó egészségkárosodás esetén a lakás átalakítása; ezek mind olyan költségeket vonnak maguk után, amelyek összesen több százezer forintot tehetnek ki, de akár a milliós nagyságrendet is elérhetik. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy (ha még nem értük el a nyugdíjas kort,) táppénzen kell átvészelni ezt az időszakot.
Baleseti felépülés biztosítás
Ha bekövetkezett a baj, akkor egy jól kiválasztott biztosítási konstrukció kellően hatékony védelmet jelenthet, hiszen segítségével fedezhető a gyógyulás, illetve utókezelés költségei is. A pénzügyi szolgáltatáson túl egy jól kiválasztott élet-és balesetbiztosítás kézzelfogható segítséget is nyújthat baleseti asszisztencia-szolgáltatásokon keresztül. Öt baleseti csomag közül választhatja ki az igényeinek leginkább megfelelő megoldást: a Baleseti felépülés biztosításunk mindazokat a biztosítási elemeket tartalmazza, amelyekre egy baleset után szükség lehet, így az L és XL balesetbiztosítási csomagokban elérhető a baleseti keresőképtelenségre szóló, valamint a gyógytorna megszervezésére és finanszírozására szóló kiegészítő biztosítás, illetve baleseti asszisztencia szolgáltatásként az otthoni segítségnyújtás megszervezése is.
Érdemes tehát előrelátónak lennünk, és felkészülnünk arra, hogy hogyan fogjuk tudni enyhíteni a problémát egy otthoni baleset esetén. Ha pedig úgy érezzük, hogy túl sokat vagyunk otthon, miután a gyerekek elköltöztek, érdemes kimozdulni a természetbe a családdal, ismerősökkel, szomszédokkal. Ha több időt töltünk a szabadban, egyrészt csökken a háztartási balesetek száma, másrészt a friss levegő jótékonyan hat az egészségünkre is.
Olvasson tovább!
Hogyan óvjuk meg kamasz gyermekeinket a nyári szünetben?
A szünidő veszélyeket rejthet magában, de ha felkészítjük gyermekünket, tudni fogja, mit tegyen!
RészletekÚjra ketten, most mit csináljunk?
Újrakezdés vagy visszatérés? Amikor egy pár ismét kettesben marad, mert gyermekeik kirepültek, itt az ideje áttervezni életüket. Érdemes nem problémaként, hanem lehetőségként tekinteni az új helyzetre.
RészletekHogyan védjük meg iskolás gyermekünket a balesetektől?
Milyen tanácsokkal lássuk el iskolás gyermekünket, hogy elkerülje az otthoni baleseteket és biztonságban legyen az utcán?
Részletek