50 évesen tudok még bármit is tenni egy magasabb nyugdíjért?


Aki már betöltötte az 50. születésnapját, nem csak azt mondhatja el magáról, hogy megélt fél évszázadot, de valószínűleg azt is, hogy ledolgozta a fél életét. Ehhez képest a nyugdíjig hátralévő 15 év már nem tűnik olyan hosszúnak. Sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy még egyáltalán nem foglalkoztak a nyugdíjukkal, bár érzik, hogy az idő egyre jobban szorít. A jó hír, hogy ebben a korban, bár korlátozottan, de még mindig vannak lehetőségeink gondoskodni időskorunkról.

50 évesen van még elég időm, hogy gondoskodjak a nyugdíjam kiegészítéséről? Meddig érek még rá? Lássuk a válaszokat!

Milyen nyugdíjas évekre számíthatunk?

A legtöbb ember nyugodalmas, békés időskort képzel el magának. A családdal, unokákkal töltött idő, az új és régi hobbikban való elmélyülés, a távoli tájak felfedezése, az aktív sportolás vagy egyszerűen csak a hosszú pihenések jellemzően részét képezik az idilli jövőképnek. Az NN Biztosító és az NRC 2018-as reprezentatív kutatása alapján, melyben a 1000 fő 24-55 év közti magyar internetezőt kérdeztünk meg az emberek több mint fele (58%-a) tervez valamilyen keresőtevékenységet végezni nyugdíjba vonulás után is, azért 69%-uk azzal is tisztában van, hogy ilyenkor már kevesebb a munkalehetőség, illetve az ember munkabírása sem a régi.

Annak tudatában (vagy reményében) dolgozunk hosszú évtizedeken át, hogy a munka gyümölcseként életünk utolsó szakaszában már nem kell gondoskodni az állandó jövedelem megteremtéséről. Mindemellett azonban sok a bizonytalanság a várható nyugdíj körül, így érthető, ha az ember aggódik a jövőjéért.

A legtöbb ember békés, idilli nyugdíjas évekre vágyik

A legtöbb ember békés, idilli nyugdíjas évekre vágyik

Az egész EU-ban jellemző demográfiai elöregedés sajnos jelentős hatással van a nyugdíjellátásra is, ugyanis a nyugdíjas korúak aránya a munkaképes korúakhoz képest folyamatosan növekedik. Az NN szakértőinek számításai szerint a nyugdíj a 2050-re mindössze 79%-át teszi majd ki a 2016-os szintnek. Nem meglepő az NN és az NRC 2018-as kutatása szerint az ötvenes évei elején járóknak több mint 40 százaléka tesz félre nyugdíj célra, és további közel 20 százalék tervezi ugyanezt. Ebben a korban ugyanis még megvannak az eszközeink arra, hogy gondoskodjunk a nyugdíjunk pótlásáról.

Ezek szerint még nem késtem el?

50 évesen még nem, viszont évről évre folyamatosan szűkülnek a lehetőségek, és egyre kevesebb idő jut a félretett összeg gyarapítására. A legjobb harminc évesen belevágni, mert ekkor kedvezőbb díjúak a nyugdíjbiztosítások. Persze ebben a korban még távolinak tűnik a 65 éves nyugdíjkorhatár és sok az egyéb, sürgetőbb kiadás. Ezért érthető módon többen sok évre félreteszik a nyugdíj kérdést. Mégis érdemes minél korábban újra elővenni azt, hiszen az OECD nyugdíjba vonuláskor várható élettartamról szóló felmérése szerint  65 évesen várhatóan átlagosan még 16 nyugdíjasként eltöltött évre számíthatunk. Valljuk be, ilyen időtávra 5-10 év alatt nem könnyű felkészülni.

Aki az ötvenedik életévében kezd el spórolni a nyugdíjára, még így is hatalmas előnyben van azokkal szemben, akik később hozzák meg ezt a döntést, vagy egyáltalán nem is élnek a lehetőséggel. Sokan ezzel azt kockáztatják, hogy nyugdíjas korukban is dolgozniuk kell, pedig akkor már nehezebb munkát találni, és az ember egészségi állapota sem a régi.

Aki időben elkezd félretenni, annak kisebb eséllyel kell dolgoznia nyugdíjaskéntAki időben elkezd félretenni, annak kisebb eséllyel kell dolgoznia nyugdíjasként

Mennyibe kerül ez nekem?

Ebben a korban jellemzően többet kell félretenni havonta, mint harminc évesen - hiszen kevesebb időnk marad ugyanazt az összeget összegyűjteni. De továbbra is rajtunk áll, mennyit szánunk a jövőnkre. Alapvetően minél többet teszünk félre havonta, annál nagyobb összeggel tudjuk majd kiegészíteni a nyugdíjunkat, de ha csak a minimális elérhető szintre van keretünk, már az is sokat jelent a saját jövőnk szempontjából.

Hogy pontosan mennyit is érdemes félretenni? Érdemes utánaszámolni. Nyugdíjkalkulátorunk néhány adat megadásával megmutatja, hogy adott korban és fizetéssel milyen nyugdíjra lehet számítani, hogy ez mennyivel marad el a kívánt nyugdíjszinttől, illetve hogy havi szinten mekkora összeget érdemes félretenni a hiány pótlásához.

Hogy fog ez beleférni a költségvetésembe?

A legelső fizetéstől kezdve az utolsó havi munkabérig a jövedelmünknek mindig találunk helyet, legyen szó alapszükségletekről, az élet nagy eseményeiről vagy egy külföldi utazásról. Huszon- és harmincévesen is csak kapkodjuk a fejünket, hogy mennyi mindenre kell vagy szeretnénk költeni, és nincs ez másként később sem.

Sokan ötvenesként jutnak el oda, hogy végre felújítsák a házukat vagy rendbetegyék a telküket. Közben ha a gyerekek főiskolára, egyetemre járnak - ráadásul egy távolabbi településen -, gyakran elkél a szülők segítsége, legyen szó tandíjról, lakásvásárlásról vagy a bérleti díj kiegészítéséről. Sőt egy népes esküvő finanszírozása is rájuk hárulhat. A napi szükségleteket és a havi rendszeres kiadásokat pedig még nem is említettük.

Egy új rendszeres tételt mindig nehéz beépíteni a költségvetésbe, főleg, ha annak rövid- vagy középtávon nem látjuk a hasznát. Folyton lesznek olyan kiadások, amelyek prioritást élveznek, éppen ezért nincs is tökéletes pillanat elkezdeni egy hosszú távú megtakarítást. Időskorból visszatekintve viszont lehet, inkább azt mondanánk, "bármelyik nap tökéletes lehet arra, hogy belekezdjünk".

Bármelyik nap tökéletes lehet arra, hogy elkezdjünk megtakarítaniBármelyik nap tökéletes lehet arra, hogy elkezdjünk megtakarítani

Akik rendszeresen félretesznek a nyugdíjukra, jól tudják, hogy 65 éves koruk után is elsősorban magukra számíthatnak. A családtól és barátoktól senki nem szeretne függni, az állami támasz pedig túl bizonytalan ahhoz, hogy hátra lehessen dőlni. Mondhatjuk, hogy az időskori állandó anyagi biztonság megteremtését a legjobb a munkaképes önmagunk kezébe adni. Minél előbb kezdünk el nyugdíj célra félretenni, annál könnyebb hozzászokni és életünk szerves részévé tenni, sőt nehéz helyzetben is ragaszkodni hozzá.

Hogyan vágjak bele?

Csak megfontoltan! Évtizedes elköteleződésről van szó, tehát a döntés előtt érdemes kellő időt szánni a felkészülésre. Íme néhány jótanács:

1. Gondoljuk át kiadásainkat!

Mielőtt hosszú távú megtakarításba kezdünk, érdemes átnézni a rendszeres és a várható nagyobb kiadásokat. Elképzelhető, hogy a költségekből helyenként egyszerűen lehet faragni (pl. kedvezőbb banki szolgáltatások vagy telekommunikációs csomagok igénybe vételével, nem létfontosságú tételek elhagyásával), így egy új biztosítást könnyebb beépíteni a havi költségtervünkbe.

2. Nézzünk körül, milyen nyugdíj-előtakarékossági formák léteznek, és válasszunk testhezálló megoldást!

A piac tele van jobbnál jobb nyugdíj-előtakarossági lehetőségekkel, mindenki könnyen megtalálhatja azt a formát, ami a legjobban illeszkedik költségterveihez és nyugdíjcéljaihoz. A három legalapvetőbb típus az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla és a nyugdíjbiztosítás.

A nyugdíjbiztosítások között is többfélét találunk, attól függően, hogy  mennyire szeretnénk átengedni a befektetési döntéseket a sokat látott biztosítónak, illetve hogy mekkora kockázatot vállalunk egy magasabb hozam reményében. Egy garantált, rendszeres díjas biztosítás esetén például nem kell azon aggódnunk, hogy a megtakarított összeg milyen eszközalapban gyarapodik, a biztosító garantálja a szerződéskötéskor várható minimum összeget díjfizetési kötelezettség teljesítése esetén.

Azonban ha a garantáltnál magasabb összeget szeretnénk kézhez kapni, a befektetési egységekhez kötött, vagy ún. unit linked biztosítás lehet a legjobb választás. Bár ez egy kockázatosabb befektetési forma, nagyobb rugalmasságot is kínál. Például esetében azt is eldönthetjük, hogy rendszeresen fizetjük a díjat, vagy rugalmasan, egyszeri befizetésekkel gyarapítjuk a megtakarítást. Számoljunk utána!

3. Számoljunk utána!

Persze van elképzelésünk, hogy mennyit tudnánk félretenni havonta, de ez vajon mire lesz elég tíz év múlva? Másként szólva, jó lenne tudni, hogy havonta mennyibe kerülne, hogy nyugdíjasként a szokott életszínvonalon élhessünk. Nyugdíjkalkulátorunk az életkor, a jelenlegi és az elvárt jövedelem alapján épp erre ad választ.

4. Kérjünk segítséget szakembertől!

Gyors és személyre szabott válaszokért érdemes biztosítási tanácsadó segítségét kérni, egy kötetlen személyes vagy online beszélgetés keretében.


Ossza meg az ismerőseivel is
Kövessen minket a facebook-on is
NN

Cikkek nyugdíj témában

Olvassa el Magazinunk nyugdíj témájú cikkeit.

Négy tévhit a nyugdíjas évekkel kapcsolatban

Ha azt mondják, itt az ideje nyugdíj-megtakarításba kezdeni, szinte biztosra vehető, hogy sokakban felmerülnek olyan ellenérvek, amelyek arról győzködnek: ezzel még nem kell foglalkozni.

Részletek

40 éves vagyok. Már aggódnom kellene a nyugdíjam miatt?

Negyvenesként milyen kilátásaink vannak nyugdíjas éveinkre? Már rég el kellett volna kezdeni foglalkozni a nyugdíjunkkal, vagy még bőven ráérünk ezen gondolkodni? Mikor érdemes egyáltalán elkezdeni félretenni? Nézzük a válaszokat!

Részletek

Négy inspiráló nyugdíjas

Miért iratkozik be valaki 71 évesen, ötven évvel első diplomája megszerzése után, az egyetemre? Hogyan lehet 83 évesen teljesen új, a korábbinál jóval izgalmasabb életet kezdeni, vagy 89 évesen maratonra készülni?

Részletek