Magazin /  Megtakarítás  / Mit tehetek azért, hogy gyermekem előrelátóan bánjon a pénzzel?

Mit tehetek azért, hogy gyermekem előrelátóan bánjon a pénzzel?

Bár a pénz a gyermekkortól a nyugdíjas évekig az egész életünk során jelen van, nem úgy növünk fel, hogy automatikusan értünk is hozzá. Gyerekként megfigyelhetjük, hogyan fizetnek a szüleink az üzletben, esetleg a webshopban, vagy megtanulhatjuk, mennyi mindent tudunk vásárolni a heti/havi zsebpénzünkből. De mindez még kevés ahhoz, hogy később átgondolt és tudatos pénzügyi döntéseket hozzunk. Ehhez elengedhetetlen egy tanulási folyamat, amelyet elsősorban a családnak és az iskolának kellene biztosítania. De mit tehet egy szülő, hogy támogassa gyermekét mindezek elsajátításában? 

Minden szülő szeretné, ha gyermekei minél jobban átlátnák a pénzügyeket, hogy adott helyzetekben megfontoltan tudjanak majd döntéseket meghozni. Ez nagymértékben elősegíti a korai önállósodást, a mindenkori jövedelem megfontolt felhasználását, sőt, még a nyugdíjas korra való felkészülést is. 

Mennyire mélyek a pénzügyi ismereteink?

Egy 2020-as OECD-kutatás eredménye szerint a magyarok pénzügyi ismeretei, bár az elmúlt években javultak, továbbra is átlagon aluliak. A legtöbb iskolában jellemzően nem, vagy csak minimálisan tanítanak pénzügyi ismereteket - a gyakorlati oktatást pedig nagyítóval kell keresni -, így a diákok leginkább a közvetlen családtagokra, ismerősökre, illetve a saját szorgalmukra támaszkodhatnak. Szerencsére azért vannak közoktatási kezdeményezések a helyzet javítása érdekében.

Úgy tűnik azonban, hogy sok fiatal nem kapja meg a szükséges tudást családi körben. Az NN Biztosító és az NRC 2018-as reprezentatív kutatása alapján, (amelyben 1000 fő 24-55 év közti magyar internetezőt kérdeztünk meg), a korcsoport (X és Y generáció) tagjainak többsége úgy érzi, szülei nem fektettek elég hangsúlyt a pénzkezelés tudnivalóinak átadására. 38% mondta azt, hogy otthon nem igazán foglalkoztak azzal, hogy okos gazdálkodásra, pénzkezelésre tanítsák őket. Viszont felmerül a kérdés, hogy ha sem az iskola, sem a család nem foglalkozik kellően a gyermek pénzügyi nevelésével, akkor fiatal felnőttként mikor és hogyan sajátíthatja el a tudatos pénzkezelés fortélyait.

Miért érdemes már fiatalkorban beszélni a pénzről?

A gyermekek elsősorban a szülők révén találkoznak a pénz fogalmával, így az ő attitűdjük és viselkedésmintáik befolyásolják később a pénzhez való viszonyukat. Ha a rendszeres túlvásárlást látják otthon, könnyen tarthatják azt követendő példának, és fiatal felnőttként elképzelhető, hogy a saját fizetésükkel is így fognak bánni. Ha viszont már korán megtanulnak takarékoskodni, akkor az nagyobb eséllyel válik a mindennapi döntéseik részévé, és egyszerűbben építhetik be majd a saját költségvetésükbe. 

Nem egyszerű pénzügyileg tudatosan élni. Önmérsékletet, megfontoltságot, előrelátást követel meg tőlünk, ezeket a tulajdonságokat pedig fiatalkorban egyszerűbb fejleszteni, mint felnőttként. Aki már gyermekkorban találkozik ezekkel a viselkedésmintákkal, sokkal inkább fogja őket természetesnek érezni.

Pénzügyi tudatosságra nevelés

Azonban a megfigyelés és a tapasztalás nem elegendő ahhoz, hogy a gyermek megértse azt, hogy mire való a pénz, hogyan működik a pénz körforgása és hogyan is jutunk hozzá. Valamint azt is, hogy a pénz nem áll korlátlanul rendelkezésre, általában csak egy meghatározott összegből gazdálkodhatunk. .Minden esetben a gyermek korának megfelelő szinten érdemes szóba hozni otthon a témát. Összegyűjtöttünk pár tippet, tanácsot, hogyan hozhatjuk közelebb ezt a témát gyermekünkhöz.

1. Amíg nincs saját zsebpénze csemeténknek, a család költésein keresztül lehet elmagyarázni neki a pénzügyi döntéseket. Ha a szülők néhány hónapos vagy éves spórolás után vásárolnak egy drágább eszközt, javasolt rá felhívni a gyermek figyelmét, hogy azért tudták megvenni, mert minden hónapban félretettek rá. 
2. Érdemes továbbá megértetni vele az anyagi források végességét, az ár/érték arány jelentését vagy épp a kölcsön működését - természetesen kornak megfelelően, inkább játékos formában.
3. Ha általános iskolásként már kap rendszeres zsebpénzt, akkor érdemes felvázolni hogyan tudja azt jól beosztani. Kérdezzük meg, hogy mire vágyik, mire szeretné fordítani az összeget. A válaszok alapján érdemes akár közösen tervet készíteni az egyes dolgok megvásárlására. Magyarázzuk el, hogy miben gondolkodhat, ha most szeretné elkölteni a zsebpénzt, és miket engedhet meg magának, ha vár még néhány hetet vagy hónapot. Fontos, hogy lássa az egyes döntések előnyeit és hátrányait, és megtapasztalhassa a saját döntése következményeit. 

   

4. Az automatikusan járó zsebpénz helyett pedig a kiérdemelt zsebpénz bevezetése is egy lehetőség. Ebben az esetben a gyermek bizonyos cselekedeteivel (pl. szoba kitakarítása, nagyszülők segítése, jó jegyek) tud jövedelemhez jutni, így sokkal inkább fogja azt érezni, hogy a saját vagyonáért megdolgozott, ami még megfontoltabb döntéseket eredményezhet.
5. A tárgyak megvásárlása mellett érdemes kitérni arra is, hogy nem minden esetben csak kézzel fogható dolgokra költjük a pénzünket. Fizetünk azért, hogy a házban folyamatosan van internetelérés, hogy meleg van a házban télen, a villanyért, de azért is, ha szeretnénk felszállni egy vonatra. 
6. A szülőknek hosszú távú terveikről, megtakarítási céljairól is érdemes beszélni, hiszen ez képes megteremteni a gyermekben az igényt arra, hogy szüleihez hasonlóan ő is időben foglalkozzon bizonyos kérdésekkel. Mesélhetnek arról például, hogy saját nyugdíjukra is tesznek félre, ami bár még messze van, mégis fontos, ha olyan színvonalú életet szeretnének élni, mint most.

Mondjam vagy mutassam? Avagy járjunk mi magunk is a megtakarítás útján

Bármilyen módon is tanítjuk és ösztönözzük gyermekünket, fontos, hogy az általa látott és tapasztalt családi pénzügyi szokások, valamint a számára elmondott magyarázatok és tanácsok összhangban legyenek. Ha azt látja, hogy anya és apa minden héten egy új kütyüvel tér haza - miközben folyamatosan azt mondják neki, hogy tegye félre a zsebpénzét -, nem biztos, hogy motivált marad. Ellenben, ha a szülők következetesen beszélnek a célokról és az azok eléréséhez szükséges tudatos anyagi döntésekről, a gyermek is könnyebben vesz részt egy hosszabb megtakarítási folyamatban.

Nehéz helyzetben vagyunk mindannyian, mivel fogyasztói társadalomban élünk. Mindenhonnan reklámok és hirdetések zúdulnak ránk, és próbálnak bennünket meggyőzni arról, hogy vásároljunk, költsük el a pénzünket, és dobjuk ki és cseréljük le a régi tárgyainkat. De valóban szükség van erre? Biztos nem lehet megjavítani a régit? Biztos szükségem van a legújabb modellre vagy valamire, amiből már van otthon egy pár darab? Ha megpróbálunk változtatni a szemléletünkön, azt fogjuk észrevenni, hogy több pénz marad a zsebünkben. Például amit ma elköltenék egy nemrégiben vásárolt telefon lecserélésére, azt nyugodtan félre lehetne tenni valamilyen más cél megvalósítása érdekében. Ha sikerül ezt a szellemiséget átadnunk gyermekünknek, nyert ügyünk van.

Később hasznos lesz a pénzügyi tudás

Felnőttként valószínűleg sokan érzik magukat bizonytalannak pénzügyeiket illetően. Ha önállóan nem megy, akár segítséget is kérhetünk a pénzügyi útvesztőkben való eligazodásban a családtól, ismerősöktől vagy akár szakemberektől. Fontos azonban ismét hangsúlyozni a család és a szülői minta fontosságát. Ha a pénzügyi tudatosság szemléletmódját már a szüleinktől eltanultuk, sokkal magabiztosabban fogjuk tudni tervezni pénzügyeinket. Ha közelről láttuk, hogy szüleink milyen célokért dolgoztak, mikre tettek félre, mire költötték el pénzüket, mi is könnyebben visszük tovább a mintát. 

A szülők egy fontos elköteleződése például a saját nyugdíjukról való előrelátó gondoskodás. Ez egy olyan döntés, ami hosszú éveken, akár évtizedeken keresztül tartó folyamatos megtakarítást jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy mindezt nemcsak magunkért, de gyermekünkért is tesszük. Hiszen így majd nem kerülünk abba a kiszolgáltatott helyzetbe, hogy felnőtt gyermekünk anyagi támogatására szorulunk. 

Több szempontot is érdemes mérlegelni egy hosszú távú elköteleződés esetén

1. Milyen megoldások állnak rendelkezésre a piacon?
2. Melyik szolgáltatót válasszuk a megtakarításunk elhelyezésére?
3. Mik a céljaink, amit szeretnénk elérni?
4. Mekkora a havi bevételünk, amiből szeretnénk elkezdeni a rendszeres megtakarítást?
5. Milyen idősen vágunk bele a megtakarításba?

Minél korábban, annál jobb? 

Míg szüleink jellemzően csak az 50-es éveikben kezdtek el félretenni valamilyen vágyuk, céljuk elérése érdekében, addig mi már sokkal kedvezőbb megoldások közül választhatunk, ha már jóval korábban, 30-40 éves korunkban bele tudunk vágni egy hosszú távú megtakarításba. Hogy mit jelent mindez a számok nyelvén? 

 Kérje biztosítási tanácsadónk segítségét, és beszélgessen vele akár online vagy személyesen!

Olvasson tovább!

 Magazin cikkeink megtakarítás témában