Magazin /  Nyugdíj  / A sérthetetlenség mítosza - Hogyan csap be túlzott optimizmusunk?

A sérthetetlenség mítosza - Hogyan csap be túlzott optimizmusunk?


Az emberi gondolkodás nem mindig működik racionálisan. Valamiért úgy gondoljuk, hogy ami másokkal megtörténhet, az velünk nem fog. A saját helyzetünket sokszor pozitívabbra, szerencsésebbre értékeljük, mint az ugyanolyan helyzetben lévő másokét. Habár az optimizmus sok esetben jó tulajdonság, sokszor indokolatlanul optimisták vagyunk, és ennek megfelelően is  cselekszünk. A halogatással azonban akár komoly bajba is sodorhatjuk magunkat.

Optimizmus vagy pesszimizmus jellemez bennünket a jövővel kapcsolaban?

Bizonyára sokaknak cseng ismerősen az a mondás, hogy "Sírva mulat a magyar". Sajnos az elmúlt években történt változásoknak köszönhetően tovább romlott a helyzet a pesszimizmus, és borúlátás téren, ráadásul nem meglepő módon nem csak hazánkban romlott a hangulat index, hanem Európa szinten. Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy a világ történéseivel szemben látjuk többnyire pesszimistán a helyzetet, saját magunkkal kapcsolatban viszont időnként a túlzott optimizmus a jellemző a jövőnkkel kapcsolatban.

Bizonyára sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy milyen lesz majd az élet sok év, akár évitized múlva. Miből és hogyan fogunk élni például nyugdíjasként? Biztos jó elképzeléseink vannak a jövőt illetően? Az NN Biztosító kutatása alapján a megkérdezettek 26% gondolja azt: "Az állam biztosan megoldja majd valahogy a nyugdíjproblémát a jövőben is". (NN-NRC kutatás az Y és X generáció körében történt; 2018. 1000 fős reprezentatív kutatás a 24-55 évesekre nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió alapján.)

Ez a szemlélet azért káros, mert mástól várjuk a megoldást, nem látjuk a saját felelősségünket, levesszük saját vállunkról azt a súlyt, hogy majd nekünk kell megoldani ezt a helyzetet. Nem szembenézni ezekkel a hosszú távú kérdésellek nagyon félrevezető lehet, és nagy valószínűséggel csak akkor szembesülünk a kérdés súlyosságával, amikor már késő, és már nincs lehetőségünk gondoskodni, félretenni nyugdíjas éveinkre. 

Pató Pál úr jelenség, azaz "Hej, ráérünk arra még?" vagy mégsem?

A "későn kapcsolásnak" másik negatív következménye lehet az is, hogy ha idővel rá is eszmélünk arra, hogy valóban nekünk kell tennünk saját magunkért, ezt sokkal nagyobb összegből tudjuk már csak megoldani, vagy pedig el kell fogadnunk azt a tényt, hogy sokkal kisebb nyugdíj kiegészítést fogunk tudni elérni. Sokan bizonyára nem is gondolnak bele abba, hogy milyen nagy különbség van aközött, hogy 35 vagy 50 évesen kezdünk kell félrerakni a nyugdíjunkra. Gondolhatánk azt, hogy a 15 év különbség nem eredményezhet olyan nagy különbséget. Pedig hogyha 35 éves korunk helyett csak 50 évesen kezdjük el a gyűjtögetést, havi szinten sokkal több pénzt kell félretennünk, hisz sokkal kevesebb idő áll már rendelkezésre a nyugdíjas korunkig. 

Az is jellemző ezért ránk, hogy a rövidebb távú céljainkat helyezzük előtérbe. És azt mondjuk, hogy most egy autó megvásárlása, egy műszaki cikknek a megvétele sokkal fontosabb és égetőbb probléma, mint az, hogy akár közép vagy akár hosszú távon elkezdjünk félretenni. Ha a jövőnkre irreálisan optimistán tekintünk, azt gondoljuk, hogy velünk majd biztosan csak pozitív dolgok fognak történni a jövőben. Ez nyugalommal jár a jelenben, viszont a jövőben kevésbé leszünk felkészülve az esetleges nehézségekre. 

Merjünk szembenézni a valósággal

A pandémia óta sokkal tudatosabbak lettünk, változott az emberek véleménye a megtakarításokkal kapcsolatban. Az NN Biztosító kutatásában a válaszadók negyede vélekedett úgy, hogy amikor nagyobb a bizonytalanság, érdemesebb hosszabb távra előre tekinteni, 21 % viszont úgy gondolta, hogy pont a kiszámíthatatlanság miatt csak a közeljövőre érdemes koncentrálni. A legfiatalabbaknál inkább a hosszabb távra történő tervezés erősödött (28%), míg a 35-45 éveseknél fej fej mellett van a két álláspont (28-28%). A 46 év fölöttiek vélekedése a legtöbbeknél nem változtatott.

Ha nem hiszi, járjon utána - vagy legalábbis számolja ki kalkulátorunkkal!

Ma már olyan lehetőségeink is vannak, mint a nyugdíjkalkulátorok, ahol könnyedén kiszámolhatjuk a várható nyugdíjunkat, vagy a kívánt összeg eléréséhez szükséges havi megtakarítási összeget. Nézzük racionálisan a jövőt, és ahelyett, hogy a homokba dugnánk a fejünket, gondoljuk végig, hogy akár a mi életünkre is igaz lehet, hogy a nyugdíjaskor jövedelem- és életszínvonal-csökkenéssel is járhat majd.

Kíváncsi arra, hogy Önnek mennyit kellene félretennie azért, hogy megőrizze jelenlegi életszínvonalát nyugdíjasként? Kalkulátorunkkal mindössze 3 adat megadásával megtudhatja. 
 

Tegyen ma a holnap biztonságáért 

Még akkor is, ha ránk is jellemző egy kicsit a halogatás, érdemes időnként megállnunk, és elgondolkodnunk a jövőnkön. Tegyük fel magunkank azokat a kérdéseket, hogy "Hogyan szeretnék élni nyugdíjasként?", "Elég lesz vajon az állami nyugdíj?", "Mit tehetek azért, hogy megőrizzem jelenlegi életszínvonalamat nyugdíjasként?".

Hozzú távú pénzügyi döntéseink meghozatlában segíthet, ha szakértőkkel egyeztetve alakítjuk ki terveinket. 


Ossza meg az ismerőseivel is
Kövessen minket a facebook-on is
NN

Olvasson tovább!

 Magazin cikkeink nyugdíj témában 

Nyugdíjról másképp - A tudatunk csapdájában

Elgondolkodott már azon "Hogyan akar élni nyugdíjasként?" vagy hogy "Mivel telnek majd a napjai időskorámban?" Az aktív és boldog nyugdíjas évek eléréséért minél előbb cselekedni kell!

Részletek

Nyugdíjfóbia - Miért értékesebb a jelen, mint a jövő? (Videó)

Miért van az, hogy ha félreteszünk minden hónapban egy bizonyos összeget, azt sokszor nem hasznos befektetésnek, hanem veszteségként éljük meg? Miért jobb ma költekezni, mint a jövőben gondtalanul élni?

Részletek

Ageizmus - Miért rettegünk a nyugdíjaskor gondolatától? (Videó)

Ha a nyugdíjas évekre gondolunk, a veszteség és a lemondás jut az eszünkbe. Félünk attól, hogy a lemondásról szól majd ez az időszak, kevesebb időnk és energiánk lesz bármihez is, ráadásul a barátaink is elkopnak mellőlünk.

Részletek