Nyugdíjkorhatár Magyarországon – Aktuális szabályok és jövőbeli kilátások

Magazin /  Nyugdíj  / Nyugdíjkorhatár Magyarországon - Aktuális szabályok és a hosszútávú kilátások

Nyugdíjkorhatár Magyarországon - Aktuális szabályok és a hosszútávú kilátások

2025.08.26. |   4 perc

A nyugdíjrendszer Magyarországon sokak számára fontos téma, különösen a nyugdíjkorhatár kérdése. A megfelelő tervezéshez és a jövőbeni anyagi biztonsághoz elengedhetetlen tisztában lenni az aktuális szabályokkal és a várható változásokkal. Érdemes minél korábban elkezdeni foglalkozni a nyugdíjunkkal, hogy felkészülten nézhessünk a jövőbe. Cikkünkben áttekintjük a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, a jelenlegi nyugdíjbavonulás lehetőségeit, valamint kitekintünk a nemzetközi nyugdíjkorhatári sajátosságokra is.

Tartalomjegyzék:

• Mi a nyugdíjkorhatár és miért fontos?
• Változik a nyugdíjkorhatár?
• Speciális kedvezmények
• Nyugdíjkorhatár és munkavállalás - Lehetőségek és szabályok
• Nyugdíjkorhatár Európában - Összehasonlítás más országokkal
• Összefoglalás

Mi a nyugdíjkorhatár és miért fontos?

A nyugdíjkorhatár az a minimális életkor, amelyet elérve valaki jogosult lesz az öregségi nyugdíjra. Magyarországon jelenleg az általános nyugdíjkorhatár 65 év, ami a férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik. Ez a korhatár alapvető a nyugdíjrendszer működésében. 

További fontos szabály, hogy az jogosult teljes öregségi nyugdíjra, aki legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Az a személy is jogosult lehet az is öregségi nyugdíjra, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. Ebben az esetben öregségi résznyugdíj kerül megállapításra.

A nyugdíjkorhatár meghatározása több szempontból is fontos. Egyrészt ez az a kor, amikor valaki hivatalosan nyugdíjba vonulhat és állami nyugellátást kaphat. Másrészt befolyásolja a nyugdíjkassza egyensúlyát, mivel meghatározza, mennyi aktív dolgozó tart el egy nyugdíjast. Végül pedig hatással van a munkaerőpiacra, a gazdaságra és az egyéni életpályákra.

Lássuk, hogyan alakulhat a nyugdíjkorhatár a jövőben!

Változik a nyugdíjkorhatár?

Magyarországon a nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, ami férfiakra és nőkre is vonatkozik. Habár hosszú távon a társadalom elöregedése miatt a nyugdíjrendszerre egyre nagyobb nyomás nehezedik, nyugdíjszakértők szerint rövid távon egyelőre nem várható a nyugdíjkorhatár változása: 2010 óta egy fokozatos emelési folyamat zajlik, amelynek során a korábbi 62 éves nyugdíjkorhatár 3 évvel, 65 évre nőtt minden olyan személy számára, aki 1956. december 31. után született. Ez a jelenlegi korhatár még mindig magasabb, mint 11 másik EU-tagállamban.

További érv a nyugdíjkorhatár rövid távú megtartása mellett az időskorú eltartottsági ráta értéke, amely korábbi időszak növekedését követően néhány évig várhatóan stagnálni fog. Így tehát jelenleg nincs olyan közvetlen ok vagy kényszerítő körülmény, amely rövid időn belül újból indokolná a nyugdíjkorhatár emelést.

Fontos azonban a hosszú távú kilátásokat is figyelemmel követni, hiszen az eltartottsági ráta a 2030-as évektől ismételt növekedésnek indul, amikor a Ratkó unokák nyugdíjba vonulnak, ekkor az eltartottsági ráta gyorsuló ütemben, folyamatosan újra emelkedni kezd, és szükség lehet a nyugdíjellátási rendszert érintő intézkedésre.

A statisztikák szerint 2070-re az ellátottsági ráta 61,2%-ra nő (2021-ben ez 31,2% volt), azaz 1000 fő 15–64 évesre 612 fő 65 éves és annál idősebb jut majd. 

A nyugdíjkorhatár emelésének hosszútávú szükségességét indokolja továbbá a várható élettartam folyamatos növekedése, tehát egyre több ideig lesznek nyugdíjasok az emberek: 2001-ről 2024-re a férfiaknak 5,45 évvel, míg a nőknek 3,12 évvel nőtt a születéskor várható átlagos élettartamuk. 

👉Ne bízd a véletlenre a jövődet! Tudd meg most, mire számíthatsz nyugdíjasként, és tervezd meg előre anyagi biztonságodat. Kezdd el még ma, és használd a Nyugdíjkalkulátort!

De vajon van-e különbség a férfi és női nyugdíjkorhatár között?

Speciális kedvezmények

Magyarországon jelenleg nincs különbség a férfi nyugdíjkorhatár és a női nyugdíjkorhatár között. Mindkét nem esetében az általános nyugdíjkorhatár 65 év.

Bár a nyugdíjkorhatár azonos, a nők számára létezik egy speciális kedvezmény, a "Nők 40". Ennek keretében a nők 40 év jogosultsági idő után nyugdíjba vonulhatnak, életkortól függetlenül. A jogosultsági időből legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek kell lennie; a fennmaradó időbe beleszámít például a gyermekneveléssel töltött idő is.

Ez a kedvezmény sok nőnek lehetővé teszi, hogy a hivatalos 65 éves korhatár előtt nyugdíjba vonuljon. Például egy 1967-ben született nő, aki megszerezte a szükséges 40 év jogosultsági időt, akár már 2023-ban, 56 évesen is igényelheti az öregségi nyugdíját.

Nyugdíj mellett lehetőség van újra munkát vállalni, amire kedvező adózási szabályok vonatkoznak. Milyen lehetőségeink vannak, ha a nyugdíj mellett is dolgozni szeretnénk?

Nyugdíjkorhatár és munkavállalás

A nyugdíjkorhatár elérése után több út is nyitva áll a munkavállalók előtt. Választható a teljes nyugdíjba vonulás, de sokan a nyugdíj melletti munkavégzést választják.

A nyugdíj melletti munkavállalás legfontosabb szabályai: a nyugdíjkorhatár betöltése után korlátlanul lehet dolgozni a nyugdíj mellett. A nyugdíjas munkavállaló nem fizet társadalombiztosítási járulékot, és a munkáltató sem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A nyugdíj mellett szerzett kereset után csak személyi jövedelemadót kell fizetni.

Összességében a nyugdíjrendszer rugalmasan kezeli a munkavállalást a nyugdíjkorhatár elérése után. Érdemes mérlegelni a lehetőségeket.

Nyugdíjkorhatár Európában - Összehasonlítás más országokkal

2022-től a nyugdíjkorhatár az EU-ban a férfiak esetében 62 és 67 év között, míg a nőknél 60 és 67 év között mozog. Az európai átlagos nyugdíjkorhatár a férfiaknál 64,7, a nőknél pedig 63,8 év.

Az EU-ban a legalacsonyabb nyugdíjkorhatárat a férfiaknál, Görögországban, Luxemburgban és Szlovéniában találjuk (62 év). A nők azonban néhány országban (Lengyelországban és Ausztriában) már ennél is hamarabb, 60 éves koruktól jogosultak az öregségi nyugdíjra.

Az átlagtól kiemelkedően magas a nyugdíjkorhatár az északi országokban: Dániában, Norvégiában és Izlandon egységesen 67 év az öregségi nyugdíj elérendő korhatára. Szintén említésre méltó még a holland 66,6 év és az Egyesült Királyságban, valamint Írországban kitűzött 66 éves nyugdíjkorhatár.

Érdekes megfigyelni, hogy számos európai országban jelentős eltérés tapasztalható a férfiak és a nők nyugdíjba vonulási életkora között. Ausztriában és Lengyelországban például a két nem között akár öt év is lehet a különbség a nyugdíjkorhatár tekintetében, míg Romániában legalább három évvel korábban vonulhatnak nyugdíjba a nők, mint a férfiak.

Az OECD adatai szerint, a születéskor várható élettartam növekedése miatt, a nyugdíjkorhatár a férfiaknál 20 országban, a nők esetében pedig 24 országban emelkedhet a 32 vizsgált európai ország közül. Várhatóan Dániában növekszik a legnagyobb mértékben a nyugdíjkorhatár: 2060-ra, a férfiak és a nők egységesen 74 évesen mehetnek majd nyugdíjba.

Összefoglalás

A magyarországi nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, de hosszútávon 2030 után a demográfiai változások miatt módosítások jöhetnek a nyugdíjellátás rendszerében. Fontos, hogy figyelemmel kísérjük a változásokat, és időben gondoskodjunk a nyugdíjas éveink anyagi biztonságáról. Érdemes tájékozódni a "Nők 40" programról, a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeiről vagy a nyugdíjbiztosítási megoldásokról. A nyugdíj és az öngondoskodás kéz a kézben járnak, így a megalapozott döntésekhez javasolt szakértői tanácsadást igénybe venni.

Szerző: NN Biztosító csapata

Ez is érdekelhet!