Hogyan befolyásolják a digitális eszközök a gyerekek jóllétét?

Magazin /  Egészségmegőrzés  / A digitális világba született generáció: hogyan befolyásolják a digitális eszközök a gyerekek jóllétét?

A digitális világba született generáció: hogyan befolyásolják a digitális eszközök a gyerekek jóllétét?

2024.10.16. |   4 perc

A technológia robbanásszerű fejlődésével a digitális eszközök is mindennapjaink részévé váltak. Ez alól pedig a legfiatalabb korosztály sem jelent kivételt. Az okostelefonok, tabletek, számítógépek, videójátékok és interaktív alkalmazások a gyerekek életének alapvető kellékei lettek, ezzel párhuzamosan azonban a képernyők előtt töltött idő negatív hatásairól is egyre többet hallani. De mik is ezek pontosan, és mit tehetünk, hogy megóvjuk gyermekünket a túlzott eszközhasználat káros következményeitől? Cikkünkben ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.

Milyen hatással vannak a gyerekekre a digitális eszközök?

21. századi szülőként egészen más kihívásokkal kell szembenéznünk, mint akár a közvetlenül előttünk járó generációnak. A hihetetlen mértékben felgyorsult technológiai fejlődés egyben azt is jelenti, hogy egyre többen és egyre fiatalabban kezdünk digitális eszközöket használni – nemcsak otthon, de az iskolában is.

A virtuális világ elkerülhetetlen, éppen ezért egyre többet foglalkozunk olyan kérdésekkel, mint hogy mennyi képernyőhasználat számít egészségesnek; hol húzzuk meg a határt és egyáltalán hogyan; vagy hogy milyen pozitívumai lehetnek a digitális eszközöknek gyermekeink életében. Az alábbiakban ezeket a témákat járjuk körül, és gyakorlati tippeket is adunk a kiegyensúlyozottabb eszközhasználathoz.

1. Digitális eszközök a legkisebbeknél?

Magyarországon a három év alatti gyerekek fele, a 4–6 éveseknek pedig 90%-a használ okoseszközöket. Míg szülőként jó ötletnek tűnhet alkalmanként videókkal vagy online játékokkal lekötni gyermekünket, a digitális eszközök a legkisebbekre egészen más hatással vannak, mint egy tinédzser korú gyerekre.

A túl korai okostelefon-használat akár olyan komoly, hosszú távú károkkal is járhat, mint a beszédkészség kialakulásában jelentkező problémák vagy a figyelemzavarok, például az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) tüneteinek növekedése. Mindemellett érzelmi és viselkedésbeli gondokat is okozhat, ha a legkisebbeket fizikai közelség, ölelés és beszélgetés helyett okoseszközökkel foglaljuk le a stresszhelyzetekben.

Éppen ezért szakemberek szerint 3 éves kor alatt a digitális képernyők minden formáját érdemes kerülni, az internethasználatot pedig csak 9 éves kor fölött, akkor is csak korlátozottan ajánlott bevezetni.

Az életkor mellett ugyanakkor az sem mindegy, hogy mennyit használják a gyerekek a digitális eszközöket. A Fabricula kutatócég a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából vizsgálta a 8–15 éves iskolás korosztály mobiltelefon-használatát és online viselkedését. A felmérés szerint az átlagos napi képernyőidő közel 4 óra volt a megkérdezettek körében, az életkor növekedésével pedig azzal párhuzamosan nőtt a készülékhasználat átlagos napi ideje.

Az online kapcsolatok fenntartása és az interneten való szocializáció ugyan új dimenziókat nyit a gyerekek előtt, de mindez a valós interakciók rovására mehet. A közösségi média és a virtuális világ elszigetelhetik a gyerekeket és csökkenthetik a valós szociális készségeik fejlődését. Szakemberek hangsúlyozzák, hogy azoknál a gyerekeknél, akik naponta több mint három órán át használják digitális eszközeiket, kétszeresére nőtt az olyan mentális problémák kialakulásának esélye, mint a depresszió vagy a szorongás.

2. Képernyőhasználat és alvásproblémák

Felnőttként is rendszeresen tapasztalhatjuk, hogy nehezebben alszunk el, ha a lefekvés előtti órákban még telefonunkat vagy a TV-képernyőt nézzük. Ez azért van, mert a digitális eszközök által kibocsátott kék fény megzavarja a testünk alvás-ébrenlét ciklusát – így nemcsak nehezebben merülünk álomba, de gyakrabban fel is ébredhetünk.

Az elégtelen vagy a rossz minőségű pihenés komoly következményekkel járhat a gyerekek kognitív és érzelmi fejlődésére. Az alváshiány rontja az iskolai teljesítményt, csökkenti a koncentrációs képességet és ingerlékennyé tehet, sőt, hosszú távon akár mentális problémák kialakulásához vezethet.

3. Rossz tartás és kevesebb mozgás

Az okoseszközök elterjedése a fiatalok fizikai jóllétére is hatással van, hiszen a videójátékkal vagy a közösségi médián töltött idővel a fizikai aktivitás rovására mehet. A túlzott eszközhasználat hozzájárulhat a mozgásszegény életmód kialakulásához, ami hosszú távon akár gyerekkori elhízáshoz vezethet.

Kutatások szerint azok a gyerekek, akik napi több mint három órát töltenek a képernyő előtt, nagyobb eséllyel válnak túlsúlyossá. A folyamatos ülő életmód pedig nemcsak csökkenti az energiafelhasználást, hanem gyakran párosul olyan egészségtelen táplálkozási szokásokkal, mint például a nassolás, ami tovább növeli a súlygyarapodás kockázatát.

Mindemellett a túlzott képernyőhasználat rossz testtartást eredményezhet, ami hosszú távon gerincproblémákhoz és izomfájdalmakhoz vezethet. Különösen igaz ez az okostelefonokra, amelyek használata közben automatikusan természetellenes pozícióba kényszerülünk.

Tippek a tudatosabb, kiegyensúlyozottabb digitális eszközhasználathoz

Mindenképpen érdemes bizonyos keretek közt tartani a gyermekeink digitális eszközhasználatát. De hogyan kezdjünk hozzá ehhez? Az alábbiakban ehhez nyújtunk gyakorlati tippeket.

1. Húzzunk határokat!

Fontos, hogy szülőként állítsunk világos határokat, és következetesen tartassuk be ezeket. Ahogy fentebb említettük, három éves kor alatt egyáltalán nem ajánlott az eszközhasználat, de kisiskolás korban is érdemes 1–2 óra alatt tartani a napi képernyőidőt. Ezzel megelőzhetjük az olyan káros hatásokat, mint a figyelemzavar vagy a viselkedésproblémák kialakulása, ugyanakkor gyermekünk fokozatosan ismerkedhet meg a digitális és online térrel.

Később, serdülőkorban érdemes szabályokat állítani arra vonatkozóan, hogy mely szituációkban vagy napszakokban kerüljük az eszközhasználatot. Az étkezések alatt, a családi beszélgetések idején vagy lefekvés előtt például érdemes minden képernyőt kikapcsolni, és helyette az interakciókra és a pihenésre koncentrálni. Fontos, hogy ezeket a kereteket gyermekünkkel együtt állítsuk fel, beszélgessünk velük nyíltan a kék fény vagy az okostelefonok káros hatásairól, és mi magunk is tartsuk be az új szabályokat.

2. Tartsunk „digitális tisztítókúrát”!

A digitális detox kifejezést olyan alkalmakra értjük, amikor időszakosan teljesen mellőzzük a digitális eszközöket. Ezeknek a „tisztítókúráknak” az a célja, hogy teljes figyelmünket a valós környezetünknek szentelhessük. Egy rendszeres telefonmentes nap nemcsak nekünk, felnőtteknek, de gyerekeink számára is különösen hasznos lehet.

Válasszunk olyan programokat, mint a kirándulás, a sport vagy egy kulturális program, amelyek nem igényelnek digitális eszközöket. Ne feledkezzünk meg a természetjárás jótékony hatásairól sem. A természetben töltött idő segít csökkenteni a stresszt, javítja a koncentrációt, és lehetőséget biztosít a gyerekek számára, hogy felfedezzék a körülöttük lévő világot. A szabadban való játék vagy kirándulás nemcsak fizikailag teszi aktívabbá a gyerekeket, hanem serkenti a kreatív gondolkodást és elősegíti a szociális kapcsolatok fejlődését.

3. Törekedjünk az egyensúlyra!

A gyerekek megfelelő szellemi és testi fejlődéséhez érdemes átfogóan tekinteni a tudatos életmódra. Az online térben töltött idő korlátozása mellett a rendszeres fizikai aktivitás, a megfelelő táplálkozás és a jó alvás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekeink teljes életet élhessenek.

A képernyőhasználat és az egészséges életmód közötti egyensúly megteremtése érdekében fontos, hogy rendszeresen szervezzünk olyan szabadtéri tevékenységeket, amelyek gyerekeink számára is vonzók. Ez lehet például egy közös családi kirándulás, kerékpározás, futás vagy akár egy egyszerű játszótéri látogatás. Ezek a tevékenységek nemcsak a gyerekek fizikai fejlődésében játszanak fontos szerepet, de erősítik a családi kapcsolatokat és a kicsik szociális készségeit.

4. Alakítsunk ki esti rutint!

Az esti órákban különösen fontos a kék fény csökkentése, ezzel ugyanis saját és gyermekeink alvásminőségén is rengeteget javíthatunk. Az esti rutin részeként legalább egy órával lefekvés előtt kapcsoljunk ki minden digitális eszközt, és nyissunk ki egy könyvet, írjunk naplót vagy töltsük beszélgetéssel az időt. Így szervezetünknek elég ideje lesz ráhangolódni az esti pihenésre.

5. Mutassunk jó példát!

Fontos, hogy szülőként mi magunk is jó példát mutassunk a tudatos digitális eszközhasználatban. Gyermekeink rengeteget tanulnak a mi viselkedésünkből. Figyeljünk arra, hogy ne töltsünk túl sok időt a képernyő előtt – értékeljük a közös családi időt és próbáljunk olyan tevékenységeket választani, amelyek nem igénylik az okoseszközök használatát.

Ha gyermekünk azt látja, hogy képesek vagyunk megszabni a határokat a magunk számára és előnyben részesítjük a személyes kapcsolatokat, ő is nagyobb eséllyel alakíthat ki egészségesebb viszonyt a technológiával.

Összegzés

A digitális eszközök életünk szerves részei, de gyermekeink jólléte érdekében elengedhetetlen, hogy tudatosan kezeljük használatukat. A technológia előnyei csak akkor érvényesülhetnek, ha egyensúlyt teremtünk a képernyő előtt töltött idő és a valós, személyes élmények között. 

Szülőként a mi felelősségünk, hogy világos szabályokat állítsunk fel és tudatosságra neveljük gyermekeinket. Ha mi magunk tudatosan használjuk az eszközöket, és példát mutatunk, segíthetjük őket abban, hogy egészséges kapcsolatot alakítsanak ki a digitális világgal – ezzel pedig hosszú távon sokat tehetünk szellemi és fizikai jóllétükért. 

Az egészségügyi tudatosságnak a váratlan helyzetekre való felkészülés is a része. Betegségek és balesetek sajnos mindnyájunkat érhetnek, még a legkiegyensúlyozottabb életvitel mellett is. Az NN Biztosító életbiztosításai akár jelentős anyagi segítséget nyújthatnak neked vagy szeretteidnek azokban a kritikus élethelyzetekben, amelyekre lehetetlen előre felkészülni.

Ez is érdekelhet!