Miért szoronganak a fiatalok? Tényezők és stratégiák a mentális egészség támogatására

Magazin /  Egészségmegőrzés  / Miért szoronganak a fiatalok? Tényezők és stratégiák a mentális egészség támogatására

Miért szoronganak a fiatalok? Tényezők és stratégiák a mentális egészség támogatására

2024.11.18. |   5 perc

A szorongás és depresszió mindennapos kihívássá vált a fiatal felnőttek életében, a jelenség pedig globális problémává nőtte ki magát. Napjainkban egyre több szó esik a mentális egészségről, s ez nem véletlen – a 21. századi élet számos olyan tényezővel jár, amelyek súlyosbítják a pszichés betegségek kockázatát. Cikkünkben áttekintjük, milyen tényezők vezethetnek ezekhez a problémákhoz, és abba is betekintést nyerünk, hogy milyen stratégiákat alkalmazhatunk a mindennapi kihívásaink kezelésére.

A depresszió és szorongás növekvő trendje a fiatalok körében

A mai világ tele van bizonytalansággal, elvárásokkal és olyan kihívásokkal, amelyek akár néhány évtizeddel korábban még egyáltalán nem voltak jelen. Az elhúzódó gazdasági nehézségek, a munkahelyi instabilitás, a technológiai változások és az éghajlatváltozás mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a mentális egészség világszintű romlásához. 

Egy ilyen környezetben nem könnyű megőrizni a belső egyensúlyunkat, nem csoda tehát, hogy mind a szorongás, mind pedig a depresszió népbetegségnek számít. Ezek a kihívások ráadásul jóval nagyobb arányban érintik a 18–34 éves fiatal felnőtteket, mint az idősebb korosztályokat. Egyre több a szorongó fiatal – ez elsőre talán meglepő lehet, a valóságban azonban hazánkban minden ötödik fiatal küzd depressziós vagy szorongásos tünetekkel – derül ki az NN 2024-es Longevity kutatásából*. De milyen tényezők vezettek ehhez a mellbevágó adathoz? Az alábbiakban ennek járunk utána.

A szorongást és depressziót kiváltó tényezők a fiatal felnőttek körében

Amikor a szorongás és depresszió tüneteiről van szó, sajnos nem létezik egyetlen egyértelmű forrás, amely minden fiatalra igaz lenne. Minden egyén életkörülményei és tapasztalatai különbözőek, ugyanakkor léteznek olyan általános tényezők, amelyek jelentősen megnövelhetik a mentális problémák kockázatát. De mik is ezek? Többek közt az alábbi szempontok válthatnak ki aggodalmat a fiataloknál:

1. Anyagi nehézségek

A fiatal felnőtteket érintő stressz egyik legjelentősebb forrása az anyagi helyzet bizonytalansága – mutat rá az NN 2024-es Longevity kutatása. A globális gazdasági válságok, a munkaerőpiaci verseny, valamint az infláció mind-mind fokozott stresszt okozhatnak egy, a jövőjét éppen megalapozó fiatal felnőttnek. 

A tanulmányi hitelek, a növekvő lakásbérleti árak és az általános időhiány nemcsak a mindennapi életünket, hanem jövőbeli terveinket is befolyásolják. Sokaknak fejtörést okozhat saját otthont vásárolni, családot alapítani vagy akár hosszabb távú megtakarításokat kialakítani a nyugdíjas éveikre. Ezek a pénzügyi bizonytalanságok krónikus stressz okozói lehetnek, amely hosszú távon depresszióhoz is vezethet. 

2. Klímaszorongás

Az éghajlatváltozás okozta szorongás egy viszonylag új jelenség, amely azonban világszerte egyre nagyobb méreteket ölt. A globális felmelegedés, a természeti katasztrófák és az ezekből adódó jövőbeli aggodalmak komoly mentális terhet jelentenek. 

Az ökológiai lábnyom csökkentésének érdekében tett erőfeszítések mellett sokan úgy érzik, nincs konkrét beleszólásuk ezekbe a kérdésekbe. Ez a fajta aggodalom különösen súlyos lehet, hiszen a globális környezeti problémák mérete és jelentősége messze túlmutat az egyén hatáskörén. Emiatt sokan folyamatosan aggódnak a jövőbeli kilátásaik miatt, ez pedig hosszú távon depressziós tünetekhez is vezethet.

3. Párkeresési nehézségek

Napjainkban a társkeresési kultúra jelentősen különbözik a korábbi generációk által tapasztaltaktól. A digitális világban gyakran torz elvárások és felszínes kapcsolatok alakulhatnak ki, a közösségi média és a társkereső alkalmazások pedig olyan idealizált képeket mutathatnak, ami alacsony önbecsülést, szorongást és depressziót eredményezhet, ha valaki nem érzi magát elég vonzónak vagy sikeresnek. 

Ebben a környezetben egyre többen választják a nagyobb szabadságot a hosszú távú elköteleződés helyett. A folyamatos visszautasítás, az intimitás hiánya és a valódi kapcsolatok nehézségei tovább mélyítik ezeket az érzéseket, ami hosszú távon súlyos mentális problémákhoz vezethet.

4. Betegségek és szűrővizsgálatok

Napjainkban egyre jobban felértékelődik az egészséges életmód szerepe, s ugyan a témával kapcsolatos általános edukáció felbecsülhetetlen értékű, ezzel párhuzamosan sokakat érint a betegségektől való irracionális félelem.

Számos fiatal nem szívesen fordul orvoshoz, mivel fél attól, hogy esetleg valamilyen problémát találnak. Mindez gyakran vezet elkerülési stratégiákhoz, amelyek hosszú távon csak rontják az egészséget, hiszen az állandó aggodalom súlyos mentális terhet jelent.

5. Elmagányosodás és szociális izoláció

A magányra gyakran olyan problémaként gondolunk, amely elsősorban az időseket érinti. Ehhez képest meglepő adat, hogy napjainkban világszerte a 19–29 éves korosztály érzi magát leginkább egyedül.

A közösségi média térhódítása és a digitalizáció elmélyítette a fiatal felnőttek közötti szociális izolációt, hiszen az online kapcsolatok – ugyan rövid távon pozitív hatással is lehetnek az érzelmi jóllétünkre – nem helyettesítik a személyes interakciókat. Ezzel szemben a társadalmi nyomás, amely a „tökéletes” életstílust sugallja a digitális platformokon, csak tovább növeli az elmagányosodás érzését. 

6. Túlzott digitális eszközhasználat

A digitális eszközök, különösen a közösségi média, egyre nagyobb részt követelnek az életünkből, ez pedig akár komoly mentális egészségügyi problémákhoz vezethet. A „mindig online” életmód könnyen eltávolíthat közvetlen környezetünktől. Az állandó értesítések, üzenetek és a közösségimédia-platformok által közvetített „tökéletes élet” képe olyan nyomást gyakorolhat ránk, amely elégedetlenséget szül önmagunkkal és a saját mindennapjainkkal kapcsolatban.

A túlzott online jelenlét azonban nemcsak az önértékelést és az önbizalmat befolyásolja negatívan, hanem az alvásminőséget is. A digitális eszközök által kibocsájtott kék fény megzavarhatja a cirkadián ritmust és alvászavarokhoz vezethet. Ez pedig csak még tovább rontja a mentális egészséget, hiszen az elegendő pihenés hiányában csak további stresszel és feszültséggel kell megküzdenünk.

Mit tehetünk, ha a szorongás és depresszió tüneteit tapasztaljuk?

Mivel a szorongás és depresszió tünetei egyre inkább a mindennapjaink részei, sokan hajlamosak vagyunk félvállról venni ezeket a tüneteket. Fontos azonban, hogy kezünkbe vegyük az irányítást és kérjünk segítséget, hiszen hosszú távon ezek a kihívások komoly következményekkel járhatnak mind az egyén, mind a közösségek szintjén. De mit tehetünk, ha javítani szeretnénk életminőségünkön?

1. Forduljunk szakemberhez!

Az egyik legfontosabb lépés, amit tehetünk, ha szakértői segítséget kérünk. A pszichológusok, pszichiáterek és mentálhigiénés szakemberek olyan technikákkal és módszerekkel tudnak segíteni, amelyek révén hatékonyan kezelhetjük a mentális problémáinkat. A számunkra legmegfelelőbb formát, valamint az ülések rendszerességét természetesen mindig a szakemberrel együtt határozzuk meg.

A terápia egyik hasznos formája a kognitív viselkedésterápia (CBT), amely segít felismerni és megváltoztatni a negatív gondolkodási mintákat. Enyhébb problémáknál népszerű a mindfulness alapú, amely a jelen pillanatra való összpontosítás révén csökkenti a mentális terhelést. Súlyos depresszió esetében azonban a pszichiáter gyógyszeres kezelést is javasolhat az ülések mellett.

2. Öngondoskodás és önsegítő technikák

Szerencsére a mindennapok szintjén is számos olyan módszer létezik, amellyel enyhíthetjük a ránk nehezedő nyomást. A mindfulness, a meditáció és a relaxációs technikák mind segítenek abban, hogy megnyugtassuk elménket és csökkentsük a stresszt.

A mindfulness abban segít, hogy tudatosabban jelen legyünk a pillanatban, és képesek legyünk frusztrációk és aggodalmak nélkül megélni a jelent. A meditáció pedig lehetőséget nyújt arra, hogy tisztábban lássuk saját érzéseinket és gondolatainkat, ami rendszeres gyakorlás mellett segíthet a mentális egyensúly fenntartásában. 

3. Ápoljuk egészségünket!

Ne becsüljük alá az olyan „apró” változtatásokat, mint a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás vagy az elegendő alvás. A fizikai aktivitás bizonyítottan csökkenti a mentális megbetegedések kockázatát, mivel a mozgás során felszabaduló hormonok természetes módon javítják a hangulatot. A természetjárás mint rendszeres sport különösen jó választás lehet, hiszen a zöldben töltött idő segít a feszültség oldásában.

Érdemes odafigyelni az étrendünkre is, ez ugyanis nemcsak a fizikai, de a mentális jóllétünkre is hatással van. A megfelelő tápanyagbevitel, különösen az omega-3 zsírsavakban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételek fogyasztása jó hatással lehet hangulatunkra, az egészségesebb diéta pedig énképünket és önbecsülésünket is pozitívan befolyásolja. 

Ne feledkezzünk meg a jó alvás fontosságáról sem! Ennek hiányában könnyen ingerlékenyebbek, borúlátóbbak lehetünk, ami csak tovább súlyosbíthatja meglévő kihívásainkat.

4. Kapcsolódjunk másokhoz!

Emberi kapcsolataink érzelmi biztonságunk alapkövei, így nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos a baráti és családi kötelékeink ápolása. A kapcsolódás minden ember alapvető szükséglete, éppen ezért nem meglepő, hogy a magány nemcsak a mentális, de a fizikai egészséget is rombolja.

A személyes kapcsolatok mellett a közösséghez tartozás érzése szintén elengedhetetlen a depressziós tünetek oldásához, valamint az érzelmi és mentális stabilitásunk megőrzéséhez. Szerencsére ma már szinte bárhol számos lehetőségünk van, hogy új közösségekhez csatlakozzunk: vállaljunk önkéntes munkát egy szervezetnél, fedezzünk fel egy új hobbit vagy csatlakozzunk egy sportklubhoz. 

Hogyan támogathatjuk a fiatal felnőttek mentális egészségét társadalmi szinten?

Egyéni felelősségvállalás nélkül nincs változás, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a széleskörű megoldásokról sem. A mentális egészség kérdése nem csupán személyes, hanem közösségi és társadalmi szintű probléma.

Mentális egészség az oktatásban

Az oktatási intézményeknek egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a fiatalok mentális egészségére. Az iskolák és egyetemek kiemelt szerepet játszhatnak abban, hogy felismerjék a diákok körében a szorongás vagy depresszió jeleit, és megfelelő támogatást nyújtsanak az érintetteknek. 

A pedagógusok, iskolapszichológusok és más szakemberek kulcsszereplők a fiatalok lelki egyensúlyának megőrzésében, míg egy jól felépített prevenciós program hatékony stresszkezelésre és öngondoskodásra taníthatja a diákokat. 

Munkahelyi támogatás

A munkahelyi jóllétet támogató programok hozzájárulhatnak a fiatal munkavállalók stresszkezeléséhez, és mentális egészségük megőrzéséhez. A munkahelyi tanácsadási lehetőségek, egészségmegőrző programok, valamint a rugalmas munkavégzés mind segíthetnek ebben.

Nem elhanyagolható a vezetők és kollégák szerepe sem: egy támogató, empatikus légkör, ahol nyíltan lehet beszélni a mentális egészségről, jelentősen csökkentheti a munkahelyi szorongást és javíthatja a dolgozók közérzetét. Ez pedig nemcsak a fiatal munkavállalók jóllétéhez járul hozzá, hanem hosszú távon a munkateljesítmény növeléséhez is.

Összegzés

A szorongás és depresszió növekvő mértékben érinti a fiatal felnőttek életét, de fontos felismernünk, hogy mind egyéni, mind társadalmi szinten számos lehetőség áll rendelkezésre ezeknek a problémáknak a kezelésére. Egyénileg fontos, hogy figyeljünk mentális egészségünkre, kérjünk szakértői segítséget, és alakítsunk ki egészséges életmódot, míg társadalmi szinten olyan kezdeményezésekre van szükség, amelyek támogatják a fiatalokat mentális jóllétük fenntartásában.

A depresszió és a szorongás leküzdése nagy lelki teherrel jár, amely mellett gyakran nehéz a mindennapi kihívások menedzselése. Ezeket a problémákat nem szabad félvállról venni, mert a lelki terhek hosszú távon testi egészségünkre is kihathatnak. Egy jól megválasztott biztosítási védelem anyagi segítséget nyújthat váratlan betegségekkel járó gyógykezelések vagy műtétek esetén. Ezzel lehetőségünk nyílik csak a gyógyulásra és a lelki felépülésre koncentrálni, miközben családunkat és szeretteinket mentesíthetjük az anyagi felelősség alól. Érdemes tehát olyan partnert választanunk egészségünk és életünk biztosításához, amely kézzelfogható támogatást nyújt, amikor arra a leginkább szükség van. Azokban az esetekben, ha szeretnénk beszélni egy orvossal, saját orvosunkat pedig valamilyen okból nem érjük el, az NN Biztosító ügyfeleként az Egészség asszisztencia-szolgáltatás a nap 24 órájában igénybe vehető.

Ez is érdekelhet!

* A Long, happy and healthy life” 8 országos online nemzetközi NN Group felmérés reprezentatív a 18-79 éves magyar felnőtt lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. A magyarországi adatgyűjtés 2024 március 27. és április 30. között zajlott, 1054 fő részvételével online.

Jelen cikk nem minősül egészségügyi tanácsadásnak, nem helyettesíti a szakszerű orvos véleményt. Egészségügyi panasz esetén keresd fel orvosod!